Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)

IV. PARASZTI ERDŐ- ÉS LEGELŐKÖZÖSSÉGEK - 7. A közös erdő használata

tűkön is haza hordhatják, téli tüzelőjük biztosítva nincs, azt mondhatni lopással szerzik be, mert a falut körülvevő érseki erdőből még száraz gallyat sem engednek szedni”. Az évente kiosztott 2-2,5 hold fa a fűtési szükségletet nem elégíti ki. „Az iskolákat a gyermekek által naponta hozott nyers fűz- és szilvafával fűtik. ” A vásárolandó erdő vételárának a kifizetését úgy tervezték, hogy a holdankénti 250 pengős vételárból 100 pengőt mindenki előre fizetne ki, míg a fennmaadó összeg kifizetésére hosszú lejáratú kölcsönt vesz fel a közbirtokosság. Az új erdőterület osztatlan közös tulajdon maradna úgy, „ hogy egy illetőséget egy hold erdő képezne”.449

Sajátosan hasznosította a területén felnőtt fákat a Poroszlón 1905- ben közös vásárlás révén alakult csapói társaság. A szántóföldek, rétek és legelők mellett erdőhöz is jutottak a vásárlók. Az erdőből részvényenként 3 nyilast (kb. 1800 négyszögöl) a birtokvásárlást követően kiosztottak, és azokat telekkönyvileg is bekebelezték az egyéni tulajdonosok. Másik részét a Tisza-parton a társaság közös tulajdonban hagyta. Ez a terület évről évre növekedett, mert a folyó folyamatosan töltötte termékeny homokkal és iszappal. Az új öntésen kosárfonásra alkalmas fűzfavessző termett vadon, minden gondozás nélkül. A vesszőnyilast minden ősszel szétosztotta a társulat vezetősége a tagok között, akik az osztás után levágták és hazaszállították a vesszőt. Vesszővágás közben az erősebb szál vesszőket ritkásan meghagyták, a következő években abból már új fiatal erdő fejlődött, s így az erdőterület évről évre növekedett. Úgy az egyéni, mint a társaság közös tulajdonában lévő erdőket 10 parcellára osztották fel, és 10 éves forgórendszerben termelték ki, így minden évben vágás alá került egy-egy nyilas. Az erdő itt elsősorban fűz- és nyárfát adott, amit többnyire tüzelésre használtak tulajdonosaik. Az erdőt télen termelték ki, majd a tél végi, kora tavaszi napokon szétfűrészelték, elhasogatták és kis boglyákba, kazlakba rakva szárították a következő télig. A használható szép egyenes nyárfákból deszkát fűrészeltettek, amit kerítéshez, gazdasági épületekhez használtak fel.450

A közbirtokossági erdők - falvanként eltérő módon - az állattartás

449 HML V-263/1.

450 Kovács Károly 1984. 153.

193