Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)

IV. PARASZTI ERDŐ- ÉS LEGELŐKÖZÖSSÉGEK - 6. A közös legelő használata, a legeltetés rendje

lac, 8 birka, 16 bárány és 30 liba mellett egy tehénjárásra. Abasáron az adventi malacból 2, a tavasziból 3 adott ki egy számot.325

A közbirtokosságok a tavaszi közgyűlés alkalmával, rendszerint áprilisban döntöttek az állatok legelőre hajtásának időpontjáról - ezt Mezőtárkányban kihajtási nagygyűlésnek is nevezték -, és ekkor határoztak a legelőbér, illetve legeltetési díj mértékéről is. A kihajtás napját az időjárás és a legelő minősége szabta meg. 1933. április 20-án úgy döntöttek Mezőtárkányban, hogy „tekintettel az időjárás hidegségére és a mező gyengeségére, a legeltetés, illetve a kihajtás ideje csak az időjárás jobbra fordulása után lesz megengedve május első napjaiban, április utolsó felében semmi esetre sem”.326 Mezőtárkány, Bélapátfalva és Noszvaj legeltetési társulataiban 1893-1948 között április 20-tól május 18-ig terjedő egy hónapon belül változott a kihajtás ideje. Noszvajon 1948-ban április 21-én az erdőre hajtották a jószágot, május 1-től pedig a páskomot járta a csorda. Mezőtárkányban az 1893-as április 20-i kihajtás előtti napig köteles volt mindenki a jószágait a pusztabírónál beíratni, ellenkező esetben nem hajthatott ki a közlegelőre.

A közbirtokosságok rendtartásai szabályozták a legelőre kihajtható állatok számát. A két világháború között Egerfarmoson 87, Andoma- kon 110, a szilvásváradi kisbirtokosoknál 165, a telkes gazdáknál 495, Noszvajon 214, Szentdomonkoson 335, Ostoroson 447, Novajon 603 számos állatot „bírt el a legelő". Szihalomban legfeljebb 208 szarvas- marha és 416 felnőtt sertés volt kihajtható.327 Ivádon 1938-an 3 kát. hold legelőt kellett biztosítani egy számos állatra, a keleti-palóc falvak kopár legelőin 2-3 magyar holdra volt szüksége egy számos állatnak.328

A közbirtokosság tagjai a legelő használatáért a számos állatonként vagy illetőségenként kivetett legelőbért, legeltetési díjat fizettek. Ennek mértéke évenként és településenként változott. Mezőtárkányban

325 HML IV-414/17.; V-201/a/5.; V-206/11.; Fél Edit-Hofer Tamás 1997. 34. Vö: Paládi-Kovács Attila 2001. 611.

326 HML V-216/1.

327 HML IV-414/17.

328 HML V-269/1/L; Paládi-Kovács Attila 1965. 47. Középszerű legelőn átlagosnak tekinthető a 2 magyar hold (2400 négyszögöl) egy számos állatra. Györffy István 1934. 120.; Hagymásy Sándor 1982. 70.

144