Petercsák Tivadar: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves Megyében (XVIII-XX. század) - Studia Agriensia 23. (Eger, 2003)
IV. PARASZTI ERDŐ- ÉS LEGELŐKÖZÖSSÉGEK - 6. A közös legelő használata, a legeltetés rendje
letőség kitegyen egy szavazati jognak megfelelő arányszámot.324 Eger- bocson úgy tartották, hogy egy egész illetőség négy láb-ból állott, s ha valakinek - öröklés révén - töredék illetősége keletkezett, vehetett hozzá egy-két lábat. 21. kép. A terpesi csorda a Hármas kútnál. Terpes. Bakó Ferenc felvétele, 1953. A gazdák egy legelőjog után általában egy számos állatot, egy számot hajthattak a legelőre. Általános a megyében is, hogy egy 2 éven felüli szarvasmarha vagy ló alkot egy számos jószágot, a borjakból és csikókból 2-2. Mezőtárkányban 1893-ban 4 db egy éven felüli sertés, illetve 8 malac, 1894-ben viszont 3 sertés, illetve 6 malac jelentett egy számos állatot. A baromfiaknál ekkor 3 lúd 10-10 libával adott ki egy számot. Szilvásváradon 2 db sertés és 4 választási malac, Szihalomban 4 sertés és 4 kecske adott egy számos állatot. Átányban 4 disznó, 8 ma324 HML V-206/11.; Fél Edit-Hofer Tamás 1997. 35. 143