Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

KENYERES ISTVÁN: A várbirtokok szerepe a 16. századi magyarországi végvárrendszer ellátásában

nanszírozni tudja a permanens hadviseléssel járó tetemes költségeket. Az állam pedig csak úgy képes ennek a célnak megfelelni, hogy az egyre nagyobb létszámú bürokrácia által kénytelen a bevételeket minden eszközzel növelni és mindez oda vezet, hogy - Braudel szavaival élve - „e bevételek révén a háború végső soron minden emberi tevékenységet szolgálatába kényszent.”1

Az ország bevételei és a védelem költségei

Sok vita folyt arról, hogy a török elleni védelem milyen összegeket emésztett fel és ennek hányad részét fedezte a királyi Magyarország, az örökös tartományok vagy a Német-római birodalom. Jeles történészeink - többek között Acsády Ignác, Szekfű Gyula, Ember Győző - több kísérletet is tettek arra, hogy összegezzék a Habsburgok kezén maradt csonka ország bevételeit és hadi kiadásait. Az ő kutatásaik alapján nyílt lehetőség a magyar királyság bevételeinek és az ország területén fekvő végvárak zsoldszükségleteinek összevetésére, mindannyiszor arra a következtetésre jutva, hogy a 16. század második felében az ország összes jövedelme sem fedezhette volna a védelmi költségeket, illetve a bevételekből a hadi célokra fordított kiadások összege csupán a töredékrészét - optimista becslés szerint 25-30 %-át - lett volna képes finanszírozni.2 Ezek a

1 Braudel, Ferdinand'. A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. 2. köt. Bp„ 1996. 889. A hadügyi forradalomra és a hadsereg fenntartására 1. többek között: Parker, Geoffrey. The Military Revolution. Military innovation and the Rise of the West, 1500-1800. Cambridge, 1996. 45-81., a török félre: Ágoston Gábor. Az európai hadügyi forradalom és az oszmánok. In: Történelmi Szemle (=TSz), 32. (1995) 4. sz. 465-486.

2 Acsády Ignác: Végváraink és költségeik a XVI. és XVII. században. In: Hadtörténelmi Közlemények (= HK), 1 (1888) 64-85., 246-267. Vő: Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd uralkodása alatt. ( 1526—1564). Bp., 1888. i/o.: A pozsonyi és szepesi kamarák (1565-1604). Bp., 1894. Szegő Pál: Végváraink szervezete a török betelepedésétől a tízenötéves háború kezdetéig (1541 — 1593). Bp., 1911. 211-245., Hóman BálintSzekfű Gyula: Magyar történet. III. köt. írta: Szekfű Gyula. Bp., 1935. 116-167., Szántó Imre: A végvári rendszer kiépítésének és fenntartásának költségei Magyarországon a XVI. század második felében. In: Acta Historica (Szeged), 58 (1977) 21^15., Ember Győző: A magyar királyi kamara pénzbeli bevételei és számadásai 1555-1562. In: Századok, 116. (1982) 3. sz. 507-538., Vő:. A magyar királyi pozsonyi kamara zárszámadása 1542-ben. In: Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1-2. sz. 63-143. Benda Kálmán: A magyarországi végvári vonal fenntartásának költségei a XVII. század elején. In: Magyarországi végvárak a XVI-XVII. században. Eger, 1983. 49-59. /Studia Agriensia 3.1., Pálffy Géza: A magyarországi török és királyi végvár- rendszer fenntartásának kérdéséhez. In: Keletkutatás, 1995/tavasz 61-86., Vő: A török elleni védelmi rendszer szervezetének története a kezdetektől a 18. század elejéig. In: TSz 38 (1996) 2-3. sz. 193-195. illetve Oberleitner, Karl: Österreichs Finanzen und Kriegswesen unter Ferdinand I. vom Jahre 1522 bis 1564. In: Archiv für Kunde österreichischer Geschichtsquellen (= AKÖG), 22 (1860) 1-231., Vő: Die Finanzlage Nieder Österreichs im XVI. Jahrhundert. In: AKÖG, 30 (1864) 1-90. Huber, Alfons: Studien über die finanziellen Verhältnisse Oesterreichs unter Ferdinand 1. In: Mitteilungen des Instiuts für Österreichische Geschichtsforschung Erg. Bd. 4 (1893) 181-247.

132