Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

DOMOKOS GYÖRGY: A kassai királyi hadszertár 1571. évi bevétel-kiadási jegyzőkönyve

folyt.23 A Debrecen városa adójából az egri hadszertár szükségleteire rendelt évi 500 forint szintén Illenfeldhez folyt be.24

A kiadások megoszlása érdekes képet mutat. Az alábbi táblázatban az 1571. évi adatokat az Illenfeld, még mint hadszertárnok által készített, az 1576-79. éveket átfogó, összesítő jegyzék számaival vetettem össze.25

1571 1576

1577

1578

1579

1571

1576

1577| 1578

1579

forintban

százalékban

munkadíj

1028,210

13,50

169,74

27,70

5,70

28,01

1,01

20,54

4,82

4,23

nyersanyag

747,635

694,53

383,76

266,90

67,54

20,37

52,15

46,43

46,47

50,17

fegyverzet

488,455

40,94

42,61

12,14

6.64

13,31

3,07

5,16

2,11

4,93

alapanyag

426,050

94,78

36,19

80,86

9,84

11,61

7,12

4,38

14,08

7,31

szerszám

266,790

247,98

98,28

95,65

0,25

7,27

18,62

11,89

16,65

0,19

építőanyag

239,715

35,93

53,55

30,80

0,00

6,53

2,70

6,48

5,36

0,00

szállítás

191,720

62,01

17,80

38.80

42,84

5,22

4,66

2,15

6,75

31,83

egyéb

237,510

139,22

23,14

21,07

1,80

6,47

10,45

2,80

3,67

1,34

besorolhatatlan

44,710

3.00

1,50

0,48

0,00

1,22

0,23

0,18

0,08

0,00

összesen

3670,795

1331,88

826,57

574,40

134,61

100,00

100,00

100.00

00,00

100,00

A táblázatot vizsgálva szembeötlő, hogy 1571-ben a munkadíjak a későbbiekhez képest igen jelentős tételt képeznek. A jegyzékből kiderül, hogy ebben az esztendőben a hadszertárban nagyarányú építkezési munkák folytak, amelyeknél sok külső mestert és napszámost foglalkoztattak. 1576-79-ben viszont ennek már szinte semmi nyomát nem látjuk, ezzel szemben a nyersanyagok beszerzése mintegy felét viszi el a bevételeknek, s jelentős a szerszámokra fordított összeg is. Ez arra utal, hogy a hadszertárban ekkor már - talán az eddig feltételezettnél - komolyabb feldolgozó-gyártó tevékenység folyt.

A munkadíjak magas összege tehát 1571-ben nagyarányú építő-javító-termelő tevékenységre utal. Ennek tetemes hányadát (445 forintot) Andreas Illenfeld kassai tűzmesternek és öntőnek („Puchsenmaister Vnnd giesser Zu Caschä') fizették ki, az általa végzett öntések munkadíjának hátralékaira. Az ezért az összegért fel23 Pálffy Géza 1995. 207-208. o..

24 MOLMKAE211 Lymbus, Ser. II. 25. t. föl. 115. 1584. dec. 31., uo. föl. 166-167. 1586.dec. 31.

25 MOL MKA E 211 Lymbus, Ser. II. 25. t. föl. 52-57. 1579. dec. 31. után. Nyersanyagon a feldolgozatlan, vagy a feldolgozáshoz előkészített anyagokat (pl. fatörzsek, kovácsoltvas, salétrom), alapanyagon a már valamilyen szinten megmunkált anyagokat és eszközöket (deszka, szeg) értem. Építőanyagnak tekintettem azon tételeket, ahol a forrás szövege ezt kifejezetten jelezte, vagy ahol ez magától értetődő volt (pl. zsindely). A fegyverzethez soroltam minden, a fegyverek készítéséhez, működtetéséhez, javításához szükséges eszközt és anyagot.

71