Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

DOMOKOS GYÖRGY: A kassai királyi hadszertár 1571. évi bevétel-kiadási jegyzőkönyve

dolgozott fém mennyiségére az 1576-os országos felmérés egyik, ugyancsak Kassára vonatkozó adata alapján következtethetünk.26 Eszerint Illenfeld e 445 forintért mintegy 200 mázsa (kb. 101) fém öntését végezte el.27 Sajnos, a forrásból nem derül ki, hogy ez az anyagmennyiség honnan érkezett,28 s abból mikor és mit állított elő. Az viszont bizonyos, hogy Illenfeld polgári és katonai megrendelésekre egyaránt dolgozott. Az év elején pl. Szatmárban öntött egy 8,5 mázsás harangot.29 Agyúöntő tevékenységére viszont csak közvetett adatokat találunk. Míg a forrásban szereplő másik két tűzmester csupán egy-egy alkalommal, s akkor is csak kiegészítő munkákat végzett,30 addig Illenfeld szinte minden héten kapott „öntési díj hátraléka” címén bizonyos összeget, tehát valószínűleg folyamatosan dolgozott. Elképzelhető tehát, hogy a január elején a kapuhoz (arról nem szól a forrás, hogy a város vagy a hadszertár kapujához) kipróbálásra kivontatott lövegek (egy Singer- in, egy Falkaun, két Falkonett) öntésében is részt vett.31

Ugyancsak jelentős összeget (88 forint 40 dénárt) fizettek egy bizonyos Thoma Prief nevű lemezkovácsnak {„Planner"), aki heti rendszerességgel javította a hadszertárban levő páncélokat és sisakokat: új szíjakkal, szegecsekkel, befűzőfülekkel, stb. látta el azokat. Azt azonban nem tudjuk, hogy a hadszertár állományába tartozott-e, vagy ha nem, akkor hol lakott.

26 „Vom Center giesserlehn [-lohn] 22 schilling, vnd wierdet alZeit von 10 Centen ainer im feur fur abgang Passierdt, die vbign bringt das giesserlohn 1735 gulden 15 kreuzer.” Österreichisches Staatsarchiv (ÖStA), Kriegsarchiv (KA), Alte Feldakten (AFA) 1576/13/2. fol. 54. Ez az összeg 1388 magyar forint 12 dénárnak felel meg, ebből a fenti adatok szerint 631 mázsa fémet lehet önteni, amelyhez a veszteséget hozzáadva 694 mázsát (kb. 35 t) kapunk. Az irat pedig összesen 701 mázsa öntéshez való fémanyagot sorol fel. Ugyanez a gondolatmenet a bécsi hadszertár ésetében hajszálpontos eredményt adott (3267 rajnai forintért 1188 mázsa fém), uo. fol. 61.

27 Az előbbi forráshelyen azt olvashatjuk, hogy a mondott 631 m fémből „sollen gossen werden Quarttaunen 3, Dopplt falkhanetl 20, Falckhanetl Zu Wagenburg, daruon ain Muster alhie, 20, Hauffnizen 10.” ÖStA KA AFA 1576/13/2. fol. 54. A kassai lövegek súlyadataira 1.: Domokos György 1997. 718-727. o. táblázatait. A kapott értéket cáfolni látszanak a lövegek árára vonatkozó adatok: 1557-ben Urban Weiss, őfelsége ágyúöntője öt falkonétát öntött 88 mázsa 65 font összsúlyban, s ezért 1116 magyar forintot kapott. MOL MKA E 211 Lymbus, Ser. II. 24. t. 91. cs. fol. 145. Kanizsa 1568. évi átadási jegyzőkönyvében az összeírt lövegek mellett azok értékét is feltüntették: pl. egy 10 mázsa 50 font súlyú falkonétát, lafet- tával együtt 146 magyar forintra becsültek, uo. Ser. III. 22. t. 135. cs. No. 56. fol. 313.

28 Elképzelhető, hogy az 1570. évi inventárium szerint a hadszertárban található 797 mázsa (kb. 45 t!) „Mettall Zum Geschüz giessen”-ből használta fel a jelzett mennyiséget. ÖStA KA AFA 1570/11/1. fol. 2.

29 fol. 598.

30 „Jtem dem Hannß Zimekhl Vonn Nuremwerg Puchsenmaisster Zu Cascha Vonn Zwayen ToPellten Valkhanöten, wellihe Paul neidl gossen, außZuberaitten geben Sehs Taller”, fol. 639. „Jtem dem Jörgen Löffler Puchsenmaisster vonn außschneidung ainß Wildeman vnnd Weibß auch aineß Pheiffer Vnnd drumblschlagerß auf die stuckh Zusezen bezahlt Zwen Taller”, fol. 646. Ez utóbbi szöveg értelme nem egészen világos, de feltehetően az ágyúcsövek díszítményeinek elkészítéséről volt szó. L. erre: Domokos György 1997. 689-690. o.

31 fol. 598.

72