Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

PERJÉS GÉZA: A védelemről általában és a végvárak anyagi ellátásáról

állomásai mindannak, ami előre és hátra mozog rajtuk. Védelmet nyújtanak a szállítóoszlopoknak az ellenség portyázóival szemben, jobb pihenési lehetőséget biztosítanak a hadsereget elérni igyekvő erősítéseknek, részben a jobb elszállásolási lehetőségek révén, részben pedig azáltal, hogy a pihenés biztosítására nem kell a csapatok egy részét megerőltető előőrs szolgálatra kiküldeni. Ilyenformán egy 30 mérföld (225 km) hosz- szú összeköttetési vonal közepén álló vár majdnem felére csökkenti annak hosszát.

5. Menedékhelyei lehetnek gyenge vagy vereséget szenvedett részeknek. Visszavonuló csapatok megvethetik lábukat egy vár ágyúinak oltalma alatt. Ilyenkor persze fel kell áldozni a visszavonulásban rejlő előnyöket, vannak azonban olyan esetek, amikor a visszavonulás folytatása már több kárral járna, mint előnnyel, ti. esetleg a hadsereg teljes felbomlásához vezetne. Nagyon szép képpel fejezi be Clausewitz ezt a részt : „Csak magában a háborúban, a személyes átélés nyomán alkothatunk fogalmat egy közeli vár jótékony hatásáról, amikor rosszul mennek a dolgok. Lőpor és fegyver, kenyér és zab van benne, fedelet nyújt a betegeknek, biztonságot az egészségesnek és bátorságot a megrémülteknek. Oázisok a sivatagban! ”

Az eddig felsorolt esetek közül a 2. és a 3. az, melyben a várak aktív hatása legerősebben érvényesül.

6. Valóságos védőpajzsot alkotnak. A védő birtokában levő várak megtörik a támadó hadseregének áradatát; körülzárásra kényszerítik az ellenséget, s ehhez, amennyiben a védősereg derekasan viselkedik, kétszeres túlerőre van szükség. Ugyanakkor a várak őrségei rendszerint olyanokból állnak, akiknek részvételével a háborúban egyébként nemigen lehetne számolni: invalidusok, alig kiképzett népfelkelők, városlakók stb. Ilyeténképp az arányok négyszeresen tolódnak el a támadó kárára. Vannak azonban más előnyök is. Abban a pillanatban ugyanis, amit az ellenség átlépi erődeink vonalát, mozgási lehetősége, egyáltalán, cselekvési szabadsága erősen lecsökken: kevesebb visszavonulási útja lesz, és állandóan gondoskodnia kell az elkezdett várostromok fedezéséről. Ilyen módon tehát a várak hatása döntő módon érvényesül a védelmi hadműveletekben, s ez a legfontosabb szerep, amit a várak egyáltalán betölthet- nek. Nem képzelhető el ugyanis, hogy a támadó a védő 6-8-10 000 katonájának teljes cselekvési szabadságot hagyjon, méghozzá éppen a hátában. Ezért aztán ostrom alá kell vennie a várakat.

Az eddig felsorolt esetekben a várak hatásukat eléggé egyszerűen és közvetlenül fejtették ki.

A következő két esetben a hatások sokkal összetettebbek:

7. Tartományok fedezése, ahol nem tartunk csapatokat; az ellenség semmi42