Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Végvár és ellátás -Studia Agriensia 22. (Eger, 2001)

PERJÉS GÉZA: A védelemről általában és a végvárak anyagi ellátásáról

képp sem veheti birtokba a tartományt, amíg vá.runkat el nem foglalta, így viszont időt nyerünk, hogy csapatokat küldhessünk oda.

8. Népfelkelés központjai lehetnek. Bár a népfelkelést általában nem látjuk el fegyverrel, lőszerrel és élelemmel, mégis egy olyan vár, mely mindezzel rendelkezik, nagy segítséget jelenthet a fegyvert fogó népnek. Ugyanakkor a vár ostroma éppen a gerillák számára teremt rendkívül kedvező helyzetet: az ostrom rendkívül sok anyag, elsősorban lőszer utánszállítá- sát kívánja meg, márpedig a szállítóoszlopok igen érzékenyek mindenféle támadással szemben. Ugyanakkor az ostromló sereg hamar feléli a vidéket, és egyre nagyobb távolságra kell kiküldenie élelem- és takarmánybeszerző osztagokat, melyek megint csak kitűnő célpontjai a népfelkelők támadásainak.

9. Folyók és hegységek védelme. Soha nem hajthat egy vár annyi hasznot, mint akkor, ha folyó mentén fekszik: biztosítja a folyón való átkelésünket, az ellenségét pedig megnehezíti, ellenőrzi a folyó forgalmát stb. Hegységek védelménél pedig a várak, mivel rendszerint fontos utak csomópontjában fekszenek, uralkodnak a vidék felett, és az egész védelmi rendszer pilléreivé válhatnak.

Várak illetve várrendszerek telepítésénél a következő problémák átgondolása szükséges:

1. Ha az ellenség előnyomulása közben több útvonalat is használhat és nem tudjuk mindegyiket lezárni, akkor csak a fő útvonal mentén építsünk várat, illetve várakat?

2. Csupán a határon építsünk várakat, vagy pedig az ország egész területén?

3. Egyenletesen helyezzük el várainkat?

4. Milyenek az földrajzi adottságai? Osszuk el, vagy pedig csoportosan telepítsük erődítés szempontjából tekintetbe jövő vidéken?

Ami az első szempontot illeti, itt a sok-sok mérlegelendő körülmény számbavételénél egy szilárd pontból kell kündulni: az ellenség legvalószínűbb támadási irányába eső útvonalat kell lezárni; ez az útvonal pedig az, amely országunk szíve felé vezet, vagy az, amelyet az ellenség előnyomulása megköny- nyítése miatt választhat (ti. az ellátást megkönnyítő, gazdag vidékek, hajózható folyók, stb.); végül, olyan helyen is telepíthetünk várakat, ahol kedvezőek az ellenség oldala ellen végrehajtott támadásunk feltételei abban az esetben, ha várainkat ki akarja kerülni.

Kis országok esetében semmi jelentősége nincs annak, hogy a várakat a határon, vagy pedig az ország belsejében telepítjük. Az a terület ugyanis, amit stratégiai szempontból határnak nevezhetünk, rendszerint egybeesik az ország területével. Nagy államoknál viszont a kérdés elsőrendűen fontos. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a várakat a határ mentén kell telepíteni, hiszen az ország védelme a fontos, s az addig van védve, amíg az ellenség át nem lépte a

43