Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)
A népszínműtől a drámáig. A színműíró Gárdonyiról
A téma nagyon egyszerű: a bor megzavarja egy család békéjét, a házastársak elhagyják egymást, de az együtt leélt évek alatt kialakult szeretet és a gyermek megbékíti őket. Az első felvonás aprólékosan indítja a cselekményt. Baracs Imre józan életű, dolgos parasztember, ki fogadalma ellenére öccsének, Matyi- nak hazatérése ürügyén keveredik italozásba. A bor azonban megzavarja fejét, s amikor felesége nem ad többet innia, részegségében mindent tör-zúz, feleségét is megveri. Baracsné felháborodásában elhagyja férjét. Mindketten érzik azonban, hogy elhamarkodott volt a szakítás, a szeretet mindkettőjükben legyőzi a büszkeséget, és kissé a gyermek segítségével is a harmadik felvonás utolsó jelenetében megbékül- nek. A darabban a házastársak ellentéte mellett szövődik Matyi és Rozi tiszta szerelme is. Eszternek, a szép özvegyasszonynak jelentős szerepet szánt az író: alakja ellenszenves, része van abban, hogy Baracs Imre visszatalál feleségéhez. Szerepelnek a jellegzetes Gárdonyi-figurák is, Göre, Durbints, Kátsa, de sokkal emberibb színekkel festve, mint a korábbi Göre-történetekben. A túlzásoktól az író is óvja a színészeket a darab lábjegyzeteiben. Gárdonyi végképp szakít a népszínművek sablonjaival. Nem szerepelteti a régi népszínművek szokványos figuráit, a bakteri és a kocsmá- rost. Igaz, szerepelnek cigányok, pletykás özvegyasszonyok, komikus figurák a bírók személyében, de ezek is mentesek minden túlzástól. Gárdonyi nem daloltat minden ok nélkül. A falu rosszában Feledi Bo- riska még az öngyilkosságba is dalolva megy, Göndör Sándor is dallal szomorkodik el a faluból. Gárdonyi megmutatta, hogy a dalnak csak ott van helye, ahol a szereplők lelkiállapotából, az adott helyzetből következik.87 A szereplők cselekedeteiben a reális elemek jutnak előtérbe, s a tettek pszichológiai motiváltsága és indokoltsága maradéktalanul megvalósul. Nem lángol az idealizált parasztszerelem, de minden jelenetből sugárzik a szeretet, a megbecsülés, a tiszta emberi vágyakozás. Matyi és Rozi szerelmének is egyszerű eszközökkel rajzolt embersége ragad meg bennünket. Baracs Imre már nem fokost hord és nem cifra szűrt 87 Perényi József: Gárdonyi Géza színművei. Irodalomtörténet, 1928. 197-219. 76
