Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)

A népszínműtől a drámáig. A színműíró Gárdonyiról

visel, hanem ő is, mint minden szereplő, dísztelen „dologi ruhában” jelenik meg a színpadon. Gárdonyi következetesen őrködik szerzői utasításaiban, hogy a szokványos népszínművek hatása ne érvényesüljön a szereplők, a színészek játékában. A második felvonásban a parasztok tömegesebb megjelenésekor figyelmeztet: „De nem ünneplő ruhában ". A harmadik felvonás Rozi-Matyi jelenetét a következő szavakkal kíséri: „ Vidéki színészektől láttam, hogy itt a Falu rosszából játszanak egy néma jelenetet. Nem tehetek róla Mindenképpen megkülönböztette darabját a népszínműtől. A műfaji meghatározás is erre utal: „Falusi történet 3 felvonásban”.

Már többen rámutattak, hogy A bor tulajdonképpen nem is tragédia, nem is vígjáték, inkább dramatizált novella. Fenyő Miksa 1903-ban - az Annuska bemutatásakor - írt Gárdonyi darabjairól és kiemelte, hogy ezek a színművek dialogizált novellák: „ Gárdonyi novellacharakterei a színpadon alakokká válnak, intimitásaik csak nagy erőfeszítéssel tudják megőrizni költői melegségöket. S hogy mégis megőrzik - Gárdonyi gazdagságának bizonyítványa. Nem vérbeli drámaíró: a comp- likált vonalak simphoniáját nem ő írta meg. Zenéje mégis lágy, dallamos magyar zene. Egészében véve úgynevezett tisztességes bukás, a drámaíró meghalt, éljen a novellista”.88 Annyi bizonyos, hogy Gárdonyi alakjai a színpadon is megtartják poetikus tisztaságukat. Mégis: A borban a novellához képest sikerült elmélyítenie hőse jellemét. A színműben Baracs Imre belső küzdelmét még több motívummal támasztotta alá, új alakokat is szerepeltet, akik a mozaik-jelenetek apró lélek- rezdüléseiben a hős teljesebb megismerését teszik lehetővé.

Gárdonyi nem törekedett nagy formátumú dráma megteremtésére, csupán egy hétköznapi falusi történetet kívánt színpadon bemutatni. S talán ezért sikerült szerveset, egységes egészet alkotnia. A részletek belső élete annyira eleven, hogy minden kis dialógusa az élet frissességével hat a színpadon. Ugyanakkor Gárdonyi jelenetteremtő művészi invenciója a személyiség egész lényét megtöltő kollizió felépítésére is alkalmas, és ilyenkor drámailag mélyebb, nagyobb távlatokat nyit. A második fel- * 11

88 Fenyő Miksa: Annuska. (Gárdonyi Géza darabja.) Magyar Géniusz, 1903. január

11. 16-18.

77