Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)

GÁRDONYI KÖZELÉBEN - Az írói világkép határai. Gárdonyi világnézete - A pesszimizmus és a választás lehetősége

Nehéz persze mindebben rendet teremteni! A hatások kimutathatók, Gárdonyi szépírói munkáiban is felfedezzük érvényesülésüket - csupán példaként emlékeztetünk a modem társadalomelméleteket integráló Ygaz- ság a földön című verses legendájára -, de eszmevilága, gondolkodása sokszor leegyszerüsítően eklektikus. Ezen az úton a polgári radikalizmushoz is el lehetett volna jutni, de az oda vezető folyamatot más irányba terelte a kor polgári gondolkodásában jelenlévő irracionalizmus120 és nem utolsósorban a pesszimizmus, amely a csalódások után Gárdonyiban is kialakult, és elsősorban Arthur Schopenhauer nézeteiben kapott igazolást.

A Schopenhauer-élmény Gárdonyinak a szubjektivizáló-mitizáló értelemkeresés lehetőségét kínálta. A pesszimista német filozófus nézeteinek nálunk is a századvégen volt a reneszánsza, mert a klasszikus polgári eszmények hanyatlásával vált széles körben kedveltté. E filozófia alapkérdése is ismeretelméleti: hogyan juthatunk el a világ igazi megismeréséhez? A válasz bonyolult: a világ objektive nem létezik, csak a tudat törvényei szerint a világ, mint jelenségforma képzet, és mint valóság metafizikai akarat; a misztifikált lényeg, a kanti „magánvaló” (Ding an sich) itt nem más, mint az egyetemes világakarat, amely tértől és időtől független, az értelem által megismerhetetlen. A világ lényegének megismerhetetlensége pedig feleslegessé tesz minden cselekvést, értelmetlenné az eszményeket, az embert kiszolgáltatja a félelmetes világakarat kénye-kedvének.

Gárdonyi szinte „első kézből” kapta Schopenhauer tanait, hiszen a német filozófia nagy rajongójának, Bánóczi Józsefnek, művéből ismerte meg igazán, amely 1882-ben jelent meg Budapesten. Felfigyelt rá, hiszen ez a pesszimizmus magyarázatot adhatott volna a csalódásokra, a szenvedésekre és az igazságtalanságokra. Csakhogy a schopenhaue- ri pesszimizmusnak ellentmondott Gárdonyi türelmetlen és makacs kereső szenvedélye. E vonatkozásban sokszor emlegetett regénye, az Az a hatalmas harmadik is inkább az eleve elrendelés, a vak sorsszerűség elleni tiltakozás igaz emberi érzésének jegyében született, mintsem Schopenhauer tanításának mechanikus átvétele lenne.

120 Példaként idézhetjük a francia szimbolisták folyóiratát, amelynek egyes évfolyamait Gárdonyi alaposan tanulmányozta: Mercure de France, 1901. január-december és 1902. január-december.

95