Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)

GÁRDONYI KÖZELÉBEN - Az írói világkép határai. Gárdonyi világnézete - A hagyományos világkép felbomlása

léletre ösztönözhette, a párizsi kommün bukása után adataival azt igyekezett bizonyítani, hogy a társadalmi bajok forrása a forradalom és a radikalizmus eszméiben keresendő, Ernest Renan pedig, aki a Jézus élete című munkájában 1864-ben a Biblia racionalista bírálatára vállalkozott107, a porosz-francia háború után az irracionalizmus felé fordult. Thomas Macaulay-t Gárdonyi tárgyismeretéért és vonzó költői előadásmódjáért kedvelhette.108 Olvasta Thomas Carlyle francia forradalomról szóló könyvét is109 110 111, de a pozitivista történészek közül elsősorban az ugyancsak angol Thomas Buckle-t kedvelte, öt ajánlotta fiainak is olvasásra. Buckle liberalizmusa és földrajzi determinációs elmélete ragadhatta meg elsősorban. Gárdonyi ismerte a pozitivista filozófia és történetírás legrangosabb mestereit Taine-töl az ugyancsak francia Jules Michelet-ig, aki tizennyolc kötetben írta meg Franciaország történetét, s akinek szenvedélyes köztársaságpárti magatartása nem kerülhette el figyelmét. Egészében a pozitivizmus - bármennyire is fontosnak tartjuk reálisabb, hamis illúzióktól mentes szemléletének kialakításában -, nem lehetett tartósan elmélyült élménye. Inkább a katalizátor szerepét játszotta gondolkodásában, amit az is mutat, hogy éppen Auguste Comte tanítását kérdőjelezte meg feljegyzéseiben."0

Nem kerülheti el figyelmünket azonban az a tény, hogy Gárdonyit mennyire foglalkoztatta Herbert Spencer filozófiája'", amelynek ismeretelmélete talán leginkább érintkezik későbbi szemléletével. Spencer ismeretelméletét az evolucionizmus szabja meg. Eszerint a világmindenség változásait belső törvényszerűség, az evolucionista dinamika irányítja, amely áthatja az összes jelenséget és létezési formát. A végest megismerhetjük, de a dolgok végső oka megismerhetetlen. Csak a világmechanizmus egész fejlődését láthatjuk, de a világ lényege ismeretlen marad előttünk. Gárdonyi is vallotta a létezéssel azonosított emberi lélek dinamikus fejlődését, de Spencer agnoszticizmusát a szubjektum,

107 Ernest Renan: Vie de Jesus. Berlin, 1864.

108 Thomas Macaulay: Anglia története II. Jakab trónralépte óta. Bp. 1875.

109 Thomas Carlyle: Die französische Revolution. Verlag von Otto Bendel. Halle, én.

110 Gárdonyi Géza: Mai csodák. Dante, Bp. én. 16.

111 GaramszeghiLubrichtÁgost: Herbert Spencer alaptévedései. Bp. 1875. - Otto Graupp: Herbert Spencer. Stuttgart, 1897. - Herbert Spencer: Autobiographie I-II. Stuttgart, 1905.

91