Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)

GÁRDONYI KÖZELÉBEN - Az írói világkép határai. Gárdonyi világnézete - A hagyományos világkép felbomlása

az „én” intuíciójával oldotta fel. Nem fogadta el azonban Spencer taní­tásának és a darwinizmusnak az összeegyeztetését, s ha az „organikus társadalomfejlődés” tanát ismerhette is, humánus szemlélete visszatar­totta attól, hogy a darwinizmust az emberi társadalomra alkalmazza. A hagyományos, teológiai világkép felbomlásához a kor természet­tudományos-orvosi felfedezései is hozzájárultak. Ezek az ember belső világa felé fordították a figyelmet, és különböző pszichológiai iskolák kialakulását tették lehetővé. Gárdonyi is olvasta Darwin müveit, „fagyolvasztó napsugárénak tartotta tanait, ismerte a darwini elméle­tet továbbfejlesztő német biológust, Ernst Haeckel-t, aki nemcsak azért volt jelentős, mert felállította az egyedfejlődés és törzsfejlődés közötti biogenetikus törvényt, hanem azért is, mert ösztönös materia­lista, monista világképével az idealizmus ellen hadakozott.112 Gárdonyi felfigyelt Paolo Mantegazza olasz fiziológusra, akinek vi- viszekciós kísérletei világszerte nagy érdeklődést váltottak ki, bár őt el­sősorban az emberre vonatkozó következtetései érdekelték.113 A híres orosz zoológus, Ilja Mecsnyikov müvei közül sem elsősorban az állatta­ni vonatkozásúak foglalkoztatták, hanem a szerzőnek az emberre vonat­kozó nézetei, amelyeket Mecsnyikov egy 1904-es lipcsei kiadású müvé­ből, a „Studium über die Natur des Menschen” címűből ismerhetett meg. Gárdonyi lélektani érdeklődése a természettudományos, fiziológiai ismeretek nyomán élénkült meg. Paul Bourget elemző, analitikus mód­szere fordította figyelmét az ember belső világa felé, tőle tanulta a lé­lektani megfigyelésre és ennek dokumentálására való törekvést.114 Talán éppen e törekvés nyomán érdeklődött Wilhelm Wundt német fiziológus és pszichológus kísérleti lélektana után, amely hangsúlyozta a termé­szettudományokkal való rokonságot. Wundt szintézisteremtő kísérlete igazában mechanikusan analitikus maradt, bár Gárdonyi világképében bizonyos elemei tovább élnek, főleg akkor, amikor az emberi szabad akarat, a választás lehetőségét gondolja végig. A lélek atomizált álla­112 Vö. a 102. sz. jegyzetet! 113 Montegassa Pál: A szerelem élettana. Bp. 1891. - Mantegazza Phisiologie des Weibes. Berlin, én. —Paul Mantegazza: Physiologie des Genusses. 1881. - Mantegaz­za: die Ekstasen des Menschen. Jena, 1888. 114 Lásd a 9. sz .jegyzetet! 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom