Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)
GÁRDONYI KÖZELÉBEN - Az írói világkép határai. Gárdonyi világnézete - A hagyományos világkép felbomlása
az „én” intuíciójával oldotta fel. Nem fogadta el azonban Spencer tanításának és a darwinizmusnak az összeegyeztetését, s ha az „organikus társadalomfejlődés” tanát ismerhette is, humánus szemlélete visszatartotta attól, hogy a darwinizmust az emberi társadalomra alkalmazza. A hagyományos, teológiai világkép felbomlásához a kor természettudományos-orvosi felfedezései is hozzájárultak. Ezek az ember belső világa felé fordították a figyelmet, és különböző pszichológiai iskolák kialakulását tették lehetővé. Gárdonyi is olvasta Darwin müveit, „fagyolvasztó napsugárénak tartotta tanait, ismerte a darwini elméletet továbbfejlesztő német biológust, Ernst Haeckel-t, aki nemcsak azért volt jelentős, mert felállította az egyedfejlődés és törzsfejlődés közötti biogenetikus törvényt, hanem azért is, mert ösztönös materialista, monista világképével az idealizmus ellen hadakozott.112 Gárdonyi felfigyelt Paolo Mantegazza olasz fiziológusra, akinek vi- viszekciós kísérletei világszerte nagy érdeklődést váltottak ki, bár őt elsősorban az emberre vonatkozó következtetései érdekelték.113 A híres orosz zoológus, Ilja Mecsnyikov müvei közül sem elsősorban az állattani vonatkozásúak foglalkoztatták, hanem a szerzőnek az emberre vonatkozó nézetei, amelyeket Mecsnyikov egy 1904-es lipcsei kiadású müvéből, a „Studium über die Natur des Menschen” címűből ismerhetett meg. Gárdonyi lélektani érdeklődése a természettudományos, fiziológiai ismeretek nyomán élénkült meg. Paul Bourget elemző, analitikus módszere fordította figyelmét az ember belső világa felé, tőle tanulta a lélektani megfigyelésre és ennek dokumentálására való törekvést.114 Talán éppen e törekvés nyomán érdeklődött Wilhelm Wundt német fiziológus és pszichológus kísérleti lélektana után, amely hangsúlyozta a természettudományokkal való rokonságot. Wundt szintézisteremtő kísérlete igazában mechanikusan analitikus maradt, bár Gárdonyi világképében bizonyos elemei tovább élnek, főleg akkor, amikor az emberi szabad akarat, a választás lehetőségét gondolja végig. A lélek atomizált álla112 Vö. a 102. sz. jegyzetet! 113 Montegassa Pál: A szerelem élettana. Bp. 1891. - Mantegazza Phisiologie des Weibes. Berlin, én. —Paul Mantegazza: Physiologie des Genusses. 1881. - Mantegazza: die Ekstasen des Menschen. Jena, 1888. 114 Lásd a 9. sz .jegyzetet! 92
