Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)
GÁRDONYI KÖZELÉBEN - Az írói világkép határai. Gárdonyi világnézete - A hagyományos világkép felbomlása
Gárdonyi egyszerre élt át három olyan nagy hatást, amit a vulgáris materializmus kiábrándító természettudományos determinizmusa, a pozitivizmus tényszerűsége s racionális ismeretelmélete, valamint a kor természettudományos felfedezései, a darwinizmus és az emberi szervezet kutatása terén elért eredmények váltottak ki. A mechanikus materializmus szélsőségei alapjaiban ingatták meg vallásos világképét. Ludwig Büchner tanítása, amit később „édes méregének nevezett, nem csupán azért volt jelentős, mert felhívta figyelmét arra, hogy a világban egyetemesen minden csak anyag, s hogy az anyagban működő egyetemes érvényű erő tartja össze a „Végtelenséget”, hanem azért elsősorban, mert reálisabb értékre szállította le a romantikus idealizmus eszményeit, és kiábrándította a világegyetem teológikus-dogmatikus magyarázatából.103 Nem értett azonban egyet a vulgáris materializmus sötét következtetéseivel, az ember végletes kiszolgáltatottságával. Igaz, Büchner tanításai felkeltették érdeklődését a világegyetem iránt, ezért szerezhette meg Alekszander Humboldt könyvét, és ezért ismerkedett a spiritizmussal is foglalkozó Camille Flammarion francia csillagász tanulmányaival, valamint magyar fordítójának, Hoitsy Pálnak a könyvével.104 Később már „együgyűség”-nek tekintette a mechanikus materializmust, de az első felfedezés újszerűsége döntő volt, mert felszabadította a természet és az egyetemes világ tanulmányozásában is jelentkező értelemkereső szenvedélyét.105 106 A hagyományos világképből való kiábrándulást a pozitivisták tény- tisztelete is befolyásolta. Ennek hatása már bonyolultabbnak látszik: tudjuk ugyanis, hogy a pozitivizmusnak azok a képviselői, akiket Gárdonyi megismert, később éppen a pozitivizmus hibáiból eredően másféle eszmék hirdetői lettek. A liberális polgári gondolkodó, Hippolíte Taine'06, akinek miliőelmélete Gárdonyit is reálisabb történelemszem103 Lásd Gárdonyi egri könyvtárában: Ludwig Büchner: Aus Natur und Wissenschaft. Leipzig, 1874. - Geistesleben der Tiere. Berlin, 1877. - Der Mensch und seine Stellung in Natur. Leipzig, 1899. stb. 104 Alexander Humboldt: Ansichten der Natur. Leipzig, én., és Hoitsy Pál: A nagy természet s a kicsiny ember. Bp. 1883. 105 Lásd a 14. sz. jegyzetet! 106 Hippolite Taine: Az eszmék a művészetben. Bp. 1879. - Az angol irodalom története. Bp. 1881. 90
