Nagy Sándor: Gárdonyi közelében - Studia Agriensia 21. (Eger, 2000)

Kísérlet a kisprózával. Vázlat Gárdonyi novelláiról - Romantika és anekdotikus zsáner

ismerte azokat a törekvéseket, amelyek a korabeli ponyvairodalom megnemesítését sürgették.24 Első köteteinek (Szerelmes történetek, 1886, Száz novella, 1888) novellái gyenge kísérletek, a mai olvasó csak elvétve bukkan igényesebb írásokra, és csak egészen ritkán igazi értékekre. A nyolcvanas években keletkezett novellák között vannak hosszabb „beszélyek”, egészen rövid zsánerképek, eleven rajzok és Ágai Adol­fot vagy Vadnai Károlyt idéző tárcák. A Bor Gábor (1888) cselekmé­nyesen túlírt anekdota, A török Salamon (1888) történelmi anekdota friss, eleven humorral, A pásztor (1888) és A nagyapó (1890) élettel­jes zsánerképek. Több írás átmenet a csevegő tárcából a rajz, a novel­la felé: közvetlen hangjával intim közelségbe kerül az olvasóval, ami már ekkor egyéni varázsát adja. A Szerelmes történetek és a Száz novella szélsőségesen romantikus kísérleteitől (A párizsi hóhér, A holtat kötő eskü stb.) és komikus alap­helyzetekre épülő humoreszkjeitől (Benő fiile, A 19-ik számú szoba, Adám stb.) sikerültebbek az újságírás gyakorlatából megírt anekdoták (Egy hírlapíró emlékirataiból, 1888-89, Öngyilkosság öngyilkos nél­kül, 1890, Trillák a levegőben, 1890, Fruzinka, 1890), vagy a népi élet eleven humorát megcsillantó anekdotikus novellák (pl. A dóci asszo­nyok, 1890), és a diákélet elevenségével pezsdülő történetek {Diák­szállás, 1889, A sajt, 1887). Az induló Gárdonyi novelláiban csak a figyelő szem veszi észre a tehetséget és az újszerű törekvéseket. Főleg azokban, melyekben a falusi életet igazán ismerő tanító villantja fel a paraszti élet tragédi­áit, és a jó tollú író képzelete szövi a történetet, a népballadák tragi­kus szaggatottságával. A rózsa tolvaj (1888) is rejt magában ilyen vonásokat, hiszen ez is olyan, mint egy tömör ballada, amelynek ke­ménységét Gárdonyi a gyermekkorból, a sályi mezőkről és fonókból magával hozott dallal enyhíti, de igazában Az árvalegény (1888) cí­mű novella a legjobb ekkori írásai közül. A nyolcvanas években 24 Lásd P. Szathmáry Károly törekvését, hogy Tolnait, Jókait, Abonyit, Mikszáthot és másokat rábírjon “népies elbeszélések” írására. Idézi Gergely Gergely: Tolnai La­jos pályája. Akadémiai Kiadó, Bp. 1964. 247. 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom