Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

KAMODY MIKLÓS: Hírközlés, levelezés a török hódoltság idején

187835, 1563 június és 1564 március közt Makóról 3175, Jászberényből 2112 marhát hajtottak a váci török harmincados réven át. A hajtők erős fegyveres kíséret mellett megszokott útjaikon minden évszak­ban bizonyos fizetés mellett levelet, csomagokat szállítottak a külföldön tanu­ló nemes iljak, szerzetesek számára. Megbízhatóságukhoz nem fért kétség, mert céhbe tömörültek, ami tekintélyüket növelte. Legkorábbi volt a debreceni mészárosok céhe, akik 1478-ban Szilágyi Erzsébettől, Mátyás király anyjától kiváltságban részesültek. Feljegyezték, hogy maga Mátyás is áruitatott így magántulajdonú szarvasmarhát bizalmas emberével és a hasznot magán beszerzésekre fordította. A debreceni mészáro­sok szabadalomként végezték a postálkodást. Az 1478-as céhszabadalom a díjtalan postahordásért vám- és adókedvezményt, szabad mészárszéktartást biztosított számukra, ennek fejében a céh köteles volt embereket és lovakat készenlétben tartani, hogy a hivatalos és magánlevelek szállítását kötelesség- szerűen végezzék. Működésük irányítására helyi postaállomás létesült, ahon­nan a postálkodást intézték. így lett a debreceni mészárosok magánszorgalmá­ból az ún. „mészáros posta”. Erre utal egy 1606-ban keletkezett tanácsi hatá­rozat: „A mészárosok a postálkodást a szerint tselekedjék, amint az ország­ban, minden szélében élnek vele. Pénz és fizetés nélkül szolgáljanak, ha mi kért vallanak, mivel szabadcságokért tselekszik, ők magok szenvedgyék ...az mi a Postálkodás dolga az a Mészárosok tiszti, eddig nekik fizettek minden út­ra, de ezután nekik nem fizetnek, hanem maguk költségén járjanak, postát horgyanak. ”22 Debrecen városa a török hódoltság kiteijesztéséig a Kassáról Várad felé közlekedő királyi postahálózat egyik állomása volt. A város 1555-ben történt behódolása után a postavonal működése megszűnt, de az uralkodóval a leve­lezési kapcsolatot fenntartotta. Ez tette lehetővé a helyi mészárosoknak a céh­be való tömörülését és a céh tagjainak a postálkodás ellátását, bizonyos ked­vezmények, kiváltságok ellenében - kötelező jelleggel. A debreceni mészáros postások a 17. Század elején szabadulni szerettek volna kötelezettségüktől, de a Tanács nem volt hajlandó a kiváltságukon vál­toztatni akkor sem, amikor 1687-ben a mészárszék a tűz martaléka lett. A mé­szárszék újbóli felépítését azzal a feltétellel engedte volna meg a Tanács, ha a lovas postálkodásban serénykednek és lovakat tartanak. A mészárosok postálkodásának a török hódoltság megszűnése vetett véget.23 A másik postálkodással foglalkozó mészáros céh Szegeden létesült, mely postaszállítást, futárszolgálatot látott el Erdélyben és az ország nagyobb váro­saiban. Ennek fejében adó- és egyéb fizetés alóli mentességet kapott. 22 Debrecen város tanácsi jegyzőkönyv 1606 71. o. 23 Uo. 1688 436. o. 76

Next

/
Oldalképek
Tartalom