Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
KAMODY MIKLÓS: Hírközlés, levelezés a török hódoltság idején
tért át a mohamedán hitre és lett hivatalos tolmács, sőt magas katonai tisztségviselő. A 17. század közepén érezhető volt a török gazdasági és katonai hatalmának az enyhülése, hanyatlása, ennek ellensúlyozására a kiadott rendelkezések hangneme a levelezés alsóbb szintjén mindjobban fenyegetőbbé vált. Az első összeírásokban kimutatható falusi postások, küldöncök száma szinte semmivé vált. Nem volt, aki a falvakban még fizetség mellett is török szolgálatba álljon. Ekkor a pasák, bégek, török várkapitányok a falusi bírákra bízták leveleik továbbítását súlyos fenyegetések mellett, ha azt nem teljesítenék. Hasszán egri pasa 1658 júliusában így rendelkezik: „Gyöngyös városátul fogva Szolnok városig levő úton és útfélen fekvőfalusi bírák és polgárok ez úri cimörös levélben fejetek vesztéstök alatt azt parancsolom, hogy ... valamikor az gyöngyösi bírák Szolnokra pasa urunkhoz hírt mondani postát küldtek, útjokban alájuk mindenütt lovat adjatok vetélködés és késedelem nélkül el ne mulasszátok, mert karóba szárattok... ”.14 A levéltovábbításnak ezen módjára utal egy másik levél címzése 1662-ből: „Adassék ez úri parancsolatunk a gyöngyösi főbírónak s több bíráknak mind fejenként nagy hamarsággal, cito... ” Az összehajtott levél másik oldalán: „ Te cinkotai bíró két bizonyos emberiül elküldöd ezt a két levelet a gyöngyösi bírónak. ” Alatta a további utasítás: „ Te gyöngyösi bíró ezt a herényi levelet elküldöd Berénybe és a cinkotai emberek bizonyos választ hozzanak mind a két városbul. ” A levél tartalma az volt, hogy az említett helyek Gyöngyös és Jászberény bírái vasárnapig küldjenek be Budára minden olyan török levelet, amelyeket a bégektől agáktól és más török tisztviselőktől kaptak a következő vasárnapig, mert ha nem, akkor „rátok küldöm a hatvani sereget” - fejezi be a fontos levelet.15 A kirótt adó behajtása, a kiszabatok megkövetelt teljesítése sok esetben csak fenyegetés után történt meg. Egy-egy levélnek történelmi háttere van. Egy szomorú példa: 1660 májusában a török támadára szánta magát Erdély és a Partium védelmére. A szultán Szejdi Ahmed budai basát bízza meg a támadás végrehajtásával, II. Rákóczi György Szászfenesnél megsebesül és június 7-én meghal. A csatában igen sok foglyot ejtettek, azok elszállításáról így gondoskodtak: „A kolozsvári főbírónak adassék az parancsolatunk. Mi Buda várának ve- zérinek Szeidi Ahmet pasának tihaja békje, Mehemet tihaja és egyéb udvarának minden dolgosa. 14 Fekete Lajos: Gyöngyös város levéltárának török iratai. Levéltári Közlemények 1932-33. 30. 15 Uo. 29. 72
