Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
KAMODY MIKLÓS: Hírközlés, levelezés a török hódoltság idején
Az alábbi kéregetőlevél Zemplén vármegye levéltárában volt található: ...„Megszabadulásom után való alázatos szolgálatomat ajánlván nagyságtoknak és kegyelmeteknek... Az elmúlt vilmányi rabláskor, mikor a pogány török ellenség Vilmányt s azzal határos falukat rablotta én Felső-czéczén szolgástul két paripámmal útjokban állván - istennek bűneimért méltán rám bocsátott Ítéletéből - én is több keresztyén atyámfia között az sanyarú rabságba estem. Ahol számtalan kalodázásokat, éjjel nappali kínzásokat veréseket megunván kényszerítettem török uraimmal ötszáz tallérban és három pár nyusztokban megsarcolnom, melyek megfizetésére elégtelen vagyok, ha más keresztyén uraimék nem segítenek. Többi között az nagyságtok és kegyelmetek gráciájához is bizalommal folyamodtam könyörögvén az élő Istenért is nagyságtoknak és kegyelmeteknek ilyen nyomorult és gyámoltalan rabságomat kegyes atyai tekintetben venni és hozzám való részvétből szokott irgalmassága szerint segíteni méltóztassék. Kiért Isten is nagyságtokat kegyelmeteket bőséges javaival megáldja, én is pedig Isten megszabadítván ebbeni jóságát nagyságtoknak és kegyelmeteknek alázatosan szolgálni igyekszem. Nagyságtoknak és kegyelmeteknek szegény alázatos szolgája. Kelt 1658 február 12-én. Egry Pál.”12 Az eredeti levél alján olvasható a tett intézkedés: „Az 1658 február 12-én Zemplén vármegyének Zemplén mezővárosában tartott közgyűlés, felebaráti segedelemképpen a jelenlevő esedezőnek a vármegye megszavazott 36 magyar forintot, melyet adott nyugtára vegye át vármegyénk szolgabírájától Tussay Gergelytől. Cserney Pál sk. Jegyző”13 Ugyancsak 1658-ban fordult Zemplén vármegyéhez Joannes Tolnay de Rajka Captinus Budensis (rajkai Tolnay János török fogoly Budáról) igen alázatos kéréssel, hogy a vármegye urai legyenek segítségére, mert képtelen kettőezer kettőszáz tallért összeszedni kiszabadításáért. A nemes vármegye: „a belül megírt kéregetőnek kifizetendőül 50 forintot endegélyezett. ” A falvak, városok köldönceit, postásait, csauszokat a török vagy magyar területen egyformán segítették, élelemmel látták el, lovat, kocsit adtak számukra. Erről a korabeli városi pénztárkönyvek, számadáskönyvek tanúskodnak: kinek mit, milyen értéket, vagy pénzt adtak. A töredékeikben megmaradt ilyen feljegyzések hűen tükrözik a korabeli állapotokat, a társadalmi és gazdasági helyzetet. A hódoltság területén a két hatalom közti levelezés nyelve a magyar volt. Még a bécsi udvari szervektől is megkívánták, hogy magyarul válaszoljanak. A hódoltság évtizedeiben, generációk során számos iskolázott magyar fiatal 12 B.-A.-Z. Levéltár, Zemplén megyei Levéltár XXXVIII. 13 Uo. Zemplén megyei Levéltár XXVII. 71
