Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
PÁLFFY GÉZA: Hírszerzés és hírközlés a törökkori Magyarországon
összegéből hatékonyságuknak megfelelően fizetik az állandó hírszerzőket.71 Mindemellett pedig a határ menti területek földesurait is kötelezni kell arra, hogy birtokaik jövedelméből vállaljanak részt a kémhálózat hatékonyabb működtetésében. Verancsics tanácsait úgy tűnik, elsősorban a diplomáciai hírszerzés tekintetében fogadták meg Bécsben. A 16. századi konstantinápolyi követek fennmaradt számadásaiban ugyanis gyakorta bukkanunk olyan bejegyzésekre, hogy egy-egy szultáni kapidzsinak vagy más szeráji szolgálónak azért, hogy továbbra is megfelelő jelentéseket tegyen, egynéhány tucat forintot fizettek.72 Stephan Gerlach nevezetes útinaplójának David Ungnad követ kiváló hírszerző tevékenységéről szóló beszédes adatai73 mellett a Bécsbe érkezett orátori beszámolók is erről tanúskodnak, pláne ha tudjuk, hogy ezeket néha még eredeti török nyelvű iratok74 vagy egy olyan térképvázlat is kiegészíti, mint amilyen például az 1580-as évek elején a Kanizsa környéki keresztény erődítmények rendszerét vázolta fel.75 Egyedül a hosszú török háború időszaka jelentett később merőben új fordulatot, hiszen a követség kényszerű szünetelésével a legfontosabb hírszerző forrás szűnt meg, ami azután gyakran kaotikus helyzetet eredményezett. 1597 nyarán például tucatnyi alkalommal érkeztek egymásnak teljességgel ellentmondó hírek és rémhírek a császárvárosba.76 Mindez pedig a háború folyamán számos esetben járult hozzá helytelen vagy nem megfelelő időben született döntések meghozatalához. 71 „Nec praeterea hiisdem praefectis pecunia in tales eroganda committatur, séd peculiares Maiestatum Vestrarum homines cum ipsa pecunia opportunis locis finitimis collocenlur. Praefecti verő exerceant interim assidue exploratores huiusmodi et quibus erogare oportebit, ii peculiares Maiestatum Vestrarum homines requirantur, et modis suis singulis erogent, pmut quilibet serviet commodius. ” 72 Lásd például Joachim von Sinzendorf konstantinápolyi Habsburg követ 1580. március 8. és 1581. január 18. közötti kiadásairól készült és utóbb Bécsbe küldött számadásának december 23-án kelt bejegyzését: „Des Sultani Capitschj, so Sij, bede [ti. az előző pontban említett „Femberger vnd Haniwaldt, baide Currier”-t, akik a császártól érkeztek Budán át Konstantinápolyba - P. G.] Zergefüert von Ofen, weil es ain fümemer, der Im Seraglio vom Sultano aller Sachen examiniert, damit Er vmb souil beßere relation thete, geschenkht 25 Taler.” ÖStA HHStA Turcica Karton 43. Konv. 2. 1581. Jan-Febr. fol. 78. (Kurzíválva a latin betűvel írott szavakat emeltem ki.) 73 Ungnád Dávid konstantinápolyi utazásai. Ford., bev.: Kovács József László. Jegyz.: Fenyvesi László-Kovács József László. H. n„ 1986. Vö. még Szakály F.: Mezőváros és reformáció i. m. passim. 74 Petritsch, Ernst Dieter: Regesten der osmanischen Dokumente im Österreichischen Staatsarchiv. Bd. 1. 1480-1574. o. O. u. J. [Wien, 1991.] passim (Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchives, Ergänzungsband 10/1.) 75 ÖStA HHStA Turcica Karton 43. Konv. 2. fol. 50. Kiadása: Pállfy Géza: Europa védelmében. Haditérképészet a Habsburg Birodalom magyarországi határvidékén. 76 A pápai vár felszabadításának négyszázéves emlékezete 1597-1997. A bevezető tanulmányt írta és az okmánytárat összeállította: Páljfy Géza. (Szerk.: Hermann István.) Pápa, 1997.45^16. 53
