Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
ÁGOSTON GÁBOR: Információszerzés és kémkedés az Oszmán Birodalomban a 15-17. században
rendelkezett a döntései meghozatalához szükséges legfontosabb információkkal. A díván urai kivált a katonai felderítésre és a végvidéki tartományok beg- ler- és szandzsákbégjei által kiépített kémhálózatra támaszkodhattak. Továbblépve a hírszerzés hagyományos keretein, azt is le kell szögeznünk, hogy a birodalom döntéshozói számára Európáról rendelkezésre álló ismeret- anyag sem mennyiségében, sem minőségében, sem pedig mélységében nem hasonlítható az európai államok által az Oszmán Birodalomról felhalmozott roppant tudásanyaghoz, hisz a birodalom nemcsak az európai hírszerzés hagyományos csatornáit (mindenekelőtt az állandó követségeket) volt kénytelen nélkülözni, de nem rendelkezett a hírek és ismeretek nagy tömegű és gyors elterjedését biztosító, a korabeli Európában valóságos információs forradalmat eredményező hagyományos információ-közvetítő eszközökkel, a röplapokkal, újságokkal, kalendáriumokkal, időszaki nyomtatványokkal, könyvekkel és az ezeket előállító nyomdákkal sem. így még az a néhány (az európai Turcica-irodalommal összevetve elenyésző) értekezés sem tudott hasznosulni, amelyet egy-egy keresztény fogságba esett török rab, vagy egy-egy Európára is nyitott oszmán értelmiségi vetett papírra. Az Európa iránti érdeklődés majd csak a 17. század végi katonai vereségek után kezd lassacskán kibontakozni, de még a 18. századi gyönge reformkísérletek idején is csak jobbára az európai hadügy megismerésére korlátozódik, s az első immár nyomtatásban is megjelenő munkák jelentős, gyakran évszázados késéssel látnak napvilágot, mint például Vauban hadmérnök munkái az 1790-es évek elején, amelyek fordítói jellemző módon a phanarióta portai tolmácsok közül kerülnek ki. Az Európával szembeni érdeklődés és az ezzel kapcsolatos ismeretek gyűjtése és közrebocsátása majd csak a Tanzimát, az oszmán reformkorszak (1839-1876) idején vesz igazi lendületet. 154
