Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
ÁGOSTON GÁBOR: Információszerzés és kémkedés az Oszmán Birodalomban a 15-17. században
armada pusztulását, meglepetéssel kellett hallania, hogy az oszmán kormány már értesült az eseményről.52 A zsidók szerepe azonban nem egyértelmű, csakúgy mint a renegátok vagy a moriszkók gyakorta kettős ügynökök, illetve szoros kapcsolatot tartanak egyes európai államokkal, kereskedőikkel és követeikkel. Násziról is állították egyesek, hogy a spanyoloknak is kémkedett. Jól ismert Jacopo de Geta esete is, aki II. Murád és II. Mehmed udvari orvosaként és belső politikai bizalmasaként, Jakub néven szédületes karriert futott be az Oszmán Birodalomban, köztudottan szoros kapcsolatot tartott az isztambuli velencei bailor al, akinek számos alkalommal bizalmas információval szolgált a szultánról és a birodalomról.53 A velenceiek annyira bíztak szolgálatában, hogy 1471-ben megkömyékezték, tegye el láb alól a szultánt. Fennmaradt levelezéséből látható, hogy egy Konstantinápolyban élő firenzei politikai menekültet és kalandort, Lando degli Albizzit küldte Velencébe, aki 1471 szeptemberétől hosszas tárgyalásokat folytatott a részletekről és a jutalomról. Jakub komoly feltételeket szabott: 10 000 dukátot és további 25 000-t, ha a gyilkosság sikerül, valamint velencei állampolgárságot a maga és leszármazottai számára, és természetesen teljes adómentességet. A szultán orvosa 260 000 arany biztosítékot kapott arra az esetre, ha a terv sikere ellenére a velenceiek egy hónapon belül nem teljesítenék ígéreteiket. A közvetítő Lando évente 500 dukátot kapott volna, s további 1000-t, ha személyesen hozza meg a szultán halálhírét. A Si- gnoria azt is megígérte neki, hogy közbenjár a firenzei kormánynál, s kiváltképp Lorenzo de Medicinél, hogy engedjék meg Lando visszatelepülését, s adják vissza elkobzott vagyonát. Az egyezség feltételeiről mind Jacopo, mind a közvetítő Lando levelet kapott Cristoforo Moro dózse aláírásával és pecsétjével, amely a dózse utolsó politikai akcióinak egyike, s az utolsó nyom Landoról. Nem tudni, hogy valaha is visszajutott-e Isztambulba, vagy a szultán fizetett ügynökeinek kezére került-e. Azt sem tudni, mennyire gondolta komolyan Jacopo a merényletet, mindenesetre a dologból nem lett semmi.54 Az is elképzelhető, hogy Jakub a szultán tudtával ment bele az alkudozásokba, hogy ezzel elterelje a velenceiek figyelmét, s hogy megakadályozza, hogy azok más valakit környékezzenek meg tervükkel.55 A velenceiek a későbbiekben sem hagytak fel a zsidó udvari orvosok beszervezésével. 1475-77 között egy Valco nevű udvari orvost környékeztek meg hasonló célból, ismét csak sikertelenül.56 Giovanni Sagredo az oszmán uralkodókról írott, s először 52 Galanti: i.m. 138. 53 Babinger: Mehmed, 291. 54 uo. 292. 55 Baron: 34. 56 Baron: 35. 145
