Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

ÁGOSTON GÁBOR: Információszerzés és kémkedés az Oszmán Birodalomban a 15-17. században

híres Mendez-Nászi zsidó bankárcsalád tagja, aki valamennyi hitsorsosa kö­zül a legfényesebb karriert futotta be, Naxos és a Kykládok hercegeként, az­az szandzsákbégeként, illetve I. Szulejmán majd II. Szelim szultán politikai bizalmasaként fejezve be pályafutását.48 Hírszerző tevékenysége nagyrészt a központhoz köthető, innen irányította kiterjedt kém- és ügynökhálózatát. A velencei kémelhárító szolgálatnak köszönhetően tudjuk, hogy Nászi szá­mos ügynököt tartott Velencében és Európa más városaiban, akik közül töb­bet épp a velencei elhárítás buktatott le 1569-74 között. Jellemző Nászi infor­mációs hálózatának gyors működésére az az eset amelyről az isztambuli fran­cia követ számolt be 1562-ben. Ekkor Medici Katalin egy Salviati nevű lova­got menesztett Isztambulba. „A basa - írja jelentésében a francia követ - már akkor tudott Salviati isztambuli útjáról és utazása céljáról, amikor az még el sem hagyta Franciaországot; itt, a zsidó Jean Micquesen kívül nincs más, aki ezt tudathatta volna, aki faktornak nevezett emberei segítségével úgy a mi kormányunk, mint más kormányoktól szerzett értesüléseit közli a basákkal.”49 A hírszerzésnél is fontosabb volt talán Jószef Nászi azon képessége, hogy az európai politikának és fontosabb szereplőinek, valamint az európai hatalmi és erőviszonyoknak az ismerete alapján értelmezni és értékelni tudta a külön­féle csatornákon a szultáni vezetés elé kerülő, meglehetősen eltérő igazságtar­talmú, gyakorta egymásnak is ellentmondó információkat. Nem véletlenül ne­vezte Szulejmán Jószefet „igaz tükörnek, amelyben látta a Kereszténységben lejátszódó eseményeket és amelyekből az összes országra nézve információ­kat szerzett”.50 Ugyancsak folytatott információszerző tevékenységet Jószef Nászi utóda, Don Alvaro Mendez, vagy zsidó nevén Salomon Abenjaish. Salomon, Erzsé­bet királynő hűséges isztambuli faktora volt, aki teljes bizalmát élvezte még Bartonnal, az isztambuli angol követtel szemben is: 1591-ben Barton össze­különbözött Mendezzel, és különféle rágalmakat terjesztett róla, mire Erzsé­bet királynő a szultánhoz írott levélben vette védelmébe Mendezt. 51 A Portán a spanyolellenes és angolbarát pártot támogatta, s fontos információkkal szol­gált a szultáni vezetés számára. O az, aki mindenkinél korábban értesítette az oszmán vezetést a spanyol armada 1588. évi katasztrofális vereségéről, hiába próbálta azt tagadni a raguzai követ. Amikor az angol követ hírül hozta az 48 Életére ld. Cecil Roth: The House of Nasi: The Duke of Naxos. Philadelphia, 1948. és Paul Grunebaum-Ballin: Joseph Naci, duc de Naxos. Paris, 1968. 49 E. Charrière: Les négociation de la France dans le Levant. II. (Reprint, Burt Franklin: Research and Source Works Series 116) New York, é. n. 688. és Avram Galanti: Türkler ve Yahudiler. Istanbul, 1995. 137. 50 Baron: i.m. 91. 51 Lucien Wolf: Jews in Elizabethan England. The Jewish Historical Society of England. Transactions. Sessions 1924-1927. vol. XI. London, 1928. 26. 144

Next

/
Oldalképek
Tartalom