Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

NÉMETH ISTVÁN: Információszerzés és hírközlés a felső-magyarországi városokban

szén kereskedői révén elég gyorsan juthatott megbízható hírekhez úgy az osztrák és cseh-morva, mint az erdélyi és hódoltsági eseményekről. Következő tényezőként az egyes városok, vagy a városszövetség közösen fizetett különféle követeinek,13 bécsi ágenseinek, illetve kémeinek információit kell figyelembe venni. Ez az információs bázis már jóval a mohácsi ütközetet megelőzően hatékonyan működött. Bánfa város okmánytárának áttekintésekor szinte nincs olyan országgyűlés vagy a városok bármilyen követjárása, amikor ne maradtak volna ránk a kiküldöttek értesülésekkel teli jelentései. Ezek szinte mindegyike kezdve az éppen ott hallott (néha meglehetősen pikáns) pletykáktól, az országtanácsban elhangzott és a városokkal jó kapcsolatban lévő tanácsosoktól felszedegetett hírmorzsákon át tartalmazták a szövetség szempontjából fontosabb döntéseket és terveket.14 A 16-17. századból fennmaradt követutasításokban és országgyűlési naplókban megtaláljuk azt az instrukciót, miszerint a szövetséget alkotó városok által menesztett követek kötelesek voltak egymást mindenről tájékoztatni és az országgyűléseken egységes álláspontot kidolgozni. A jelentésekből és a diétákról írt naplókból egyaránt kitűnik, hogy a követek (leszámítva a 17. századnak a városszövetség szempontjából kritikusnak számító utolsó éveiben tapasztalható és már a bomlás jeleire utaló momentumait) igyekeztek pontosan betartani ezt a pontot.15 Éppen ezért igen ritka volt azon esetek száma, hogy ezen hírek megszerzését követően a szövetség tagjai ne értesítették volna megbízóikat, akik az így vagy úgy megszerzett információkkal azon nyomban lovasfutárt menesztettek a többi városba is. A városok így értesültek II. Mátyás prágai tanácsosainak defenesztrációjárói,16 vagy például az 1572. évi országgyűlés idején a spanyol császári szakácsok között halállal végződő mediterrán hangulatú véres összetűzésről.17

Olyan, várospolitikailag kritikus időszakokban, amikor a hatékonyabb és állandóbb információszerzés miatt jelenlétük a korábbiaknál fokozottabban volt fontos, Bécsben közös költségen ágenst is fizettek, aki a bécsi (ill. a 16-17. század fordulóján a prágai) kormányszervek egyes tisztviselőivel tartott fenn jó kapcsolatokat. Ezt kihasználva értesítették a városszövetség tagjait a várható fejleményekről, és tettek javaslatokat a megteendő ellenlépésekről.18 Voltaképp közéjük számíthatjuk azokat a „megbízható” hivatalnokokat is, akik

13 AMK H I. 4389/92.

14 Iványi B. Bártfa szabad királyi város levéltára. No. 3086., 3286., 3273., 3277., 3422., 3459.

15 Uo. No. 3506., Németh /..- A kassai követek jelentése passim, AMK H I. 3411/124., 3473/49., 86.

16 AMK Hl. 5818/12.

17 Németh /.: A kassai követek jelentése. 163. AMK H I. 3175/33.

18 Az 1590-es évek végén és a 17. század elején Johann Poltz töltötte be ezt a tisztet Bécsben illetve Prágában. AMK H I. 4268/26., 73.

121