Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
NÉMETH ISTVÁN: Információszerzés és hírközlés a felső-magyarországi városokban
rendszeresen részesültek a városok ajándékaiból, amely fejében egyrészt állandó és megbízható hírforrásként álltak rendelkezésükre, másrészt pedig egyes esetekben hathatós közbenjárásaikkal szolgálták érdekeiket. A 16—17. század fordulóján például a kancellárián ekkortájt kibocsátott iratok ortográfiájának gazdája, a gyöngybetűiről ismert Tiburtius Himmelreich kancellári titkár gyakorta kapott egy-egy ezüst- vagy aranypoharat, illetve több átalag tokaji bort - a városok közös kasszáját terhelve meg ezzel.19 Több adat áll rendelkezésünkre arról is, hogy a városok közösen fizetett kémet tartottak, akik különféle megbízásokat kaptak, igaz meglehetősen ad hoc jelleggel. A Hunyadi Mátyás halálát követő években például az akkor ismételten öttagú szövetség küldött ki exploratory Krakkóba, illetve több kislengyelországi városba, a magyar trónért vetélkedő lengyel hercegek szándékának kifürkészésére.20 A 16. század közepétől egy teljesen új, korábban nem tapasztalt és használt hírforrás is a városszövetség rendelkezésére állt, amely az előbb ismertetetteknél jóval hatékonyabban működött - állítható ez mindamellett, hogy az ilyen-olyan okokból Pozsonyba avagy Bécsbe küldött követek szerepe nem csökkent. Ez a harmadik (és egyben legfontosabb) információs csatorna a 16. század közepétől kiépült állandó, a rendi szempontok tekintetében már leginkább csupán az adott hivatal elnökének személyére korlátozódott központi hatóságok helyi szervei: a század első felétől-közepétől létező kamarai igazgatóságok, majd az 1568-ban felállított Szepesi Kamara,21 továbbá az ugyanebben az időszakban megszervezett felső-magyarországi végvidék főkapitányai voltak.22 A városok érdekképviseletét a kamarával, és az itt állomásozó katonaság vezényletét ellátó főkapitányokkal fenntartott jó viszony szolgálta a lehető leghatékonyabban. Ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy mind a kamarai szervekkel, mind pedig a főkapitányokkal sokkal személyesebb kapcsolatot tudtak a városok kialakítani, mint a mohácsi ütközetet megelőző évtizedekben a tőlük meglehetősen távol lévő rendi közigazgatás szerveivel. E tekintetben az sem elhanyagolható tényező, hogy ez az információforrás hatékonysága mellett gyorsaságában is jóval megelőzte a követek által közvetített, igen lassú és gyakran híranyagában is bizonytalanabb híreket. Itt is ki kell emelni Kassa szerepét, amely - mint ezen szervek székhelye - a legmegbízhatóbb információk birtokába jutott.23 Ezt az is elősegítette, hogy a városi tanács, illetve a hadikereskedelembe bekapcsolódott polgárai kölcsöneik és üz19 AMK H I. 3652/42., 2977/37., 5263/2. 20 Iványi Béla: Bártfa szabad királyi város levéltára. No. 3044. 21 1559. október 12-én a Pesthy Ferenc kamaraigazgatótól szerzett értesülések ismeretében hívtak össze gyűlést a városok. AMK H I. 2150/62., ill. 4268/14., 19., 80. 22 AMK Hl. 3411/120. 23 AMK H I. 4268/28. 122
