Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)

NÉMETH ISTVÁN: Információszerzés és hírközlés a felső-magyarországi városokban

komoly szerepet játszott. De a városok a vallásügyi kérdéseken túl már az egykoron jóval fontosabbnak vélt, és leginkább a magyarországi városfejlődést befolyásoló kérdéseket érintő témákban tartottak gyűléseket.3 Ezek közül is kiemelkednek a városok adójával, illetve a közösen kiállítandó katonaság és más haditerhekkel kapcsolatos tárgyalások. Mindemellett az általuk alkotott szuper- intendencia4 ügyeit, a városok és a nemesség viszonyát, a vonzáskörzetükbe tartozó mezővárosok gazdasági szabályozását (ár- és bérszabályozás, céhek, céh- artikulusok és mértékegységek egységesítése stb.) vitatták meg, illetve a városok gazdaságpolitikájával kapcsolatos problémákkal foglalkoztak leggyakrabban. Ezek az ügyek, amelyek valóban a városok belső és külső érdekvédelmének legfontosabb területei voltak, megköveteltek egy olyan információs rendszert, amelyen keresztül a döntéseiket befolyásoló hírek gyorsan és hatékonyan juthattak el egyik városból a másikba. A következőkben ezt a hálózatot mutatom be, annak működését, finanszírozását, hatékonyságát, illetve különösen az egyes információk forrását, beszerzésük módszerét, és azok változásait.

A felső-magyarországi városszövetség tagjainak mindegyike a régió legfontosabb kereskedelmi útvonalain feküdt. Ezek az útvonalak a városokat a lengyelországi-orosz, és Bécsen keresztül a nyugat-európai nagyvárosokkal kötötték össze, ahonnan (illeszkedve a gazdaságilag a mohácsi csatát követően is egységes belső piachoz5) Magyarország belső területei felé terítették a kereskedőik által közvetített árukat. Közülük is ki kell emelni a szepesi, illetve a 16. század kezdetétől egyre nagyobb jelentőségre szert tevő sárosi kereskedelmi utat, amelyek Lőcsét, Bártfát ill. Kisszebent, valamint Eperjest és a térség legnagyobb empóriumának számító Kassát kötötték össze. A későbbi hódoltságot megkerülő (így a 16-17. században gyakrabban használt) és a Vág mentén továbbhaladó szepességi út Nagyszombaton keresztül Pozsonnyal és Béccsel kapcsolta össze a városokat. A sárosi egyrészt Mis3 A felső-magyarországi városszövetség működési területeit a közeljövőben elkészítendő PhD disszertációmban kívánom részletesen ismertetni. A városszövetség eddigi irodalmára ld.: Suchy, Michal: Pentapolitana v predvecer povstania Stefana Bockaja. In: Historickÿ Casopis 18. (1970) 161-194., Halaga, Ondrej R.: Spolocenstvá miest na Slovensku. In: Vyvoj správy miest na Slovensku Szerk.: Marsina, Richard Martin, 1984. 51-67., Németh István: A kassai követek jelentése az 1572. február-áprilisi országgyűlésről. In: Fons 1. (1994) 31-51., 150-177., Uö.: A kassai követek útja. In: Fons 1. (1994) 178-185., UÖ.: Szabad királyi városok és nagybirtokosok konkurenciája (A felső-magyarországi városszövetség és Mágóchy Gáspár). In: Sic itur ad astra 8. (1994) l-2.sz. 5-37.

4 Bruckner Győző: A szepesváraljai zsinat. Nyíregyháza, 1914., Uő.: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben, (1520-1745). Bp., 1922.

5 Szakály Ferenc: Zur Kontinuitätsfrage der Wirtschaftsstruktur in den ungarischen Marktflecken unter der Türkenherrschaft. In: Die wirtschaftliche Auswirkungen der Türkenkriege Szerk.: Pickl, Othmar Graz, 1971. (Grazer Forschungen zur Wirtschafts- und Sozialgeschichte 1.) 235-272.

118