Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Információáramlás a magyar és török végvári rendszerben - Studia Agriensia 20. (Eger, 1999)
NÉMETH ISTVÁN: Információszerzés és hírközlés a felső-magyarországi városokban
kolctól elágazva a Buda felé eső hódoltsági peremvidéken elhelyezkedő, éppen emiatt ebben a korszakban a korábbinál is nagyobb gazdasági fontosságra szert tevő mezővárosokat (Gyöngyös, Eger, Rimaszombat stb.), másrészt Tokaj felé a hegyaljai oppidumokat és a szintén a peremterületekhez tartozó fontosabb piacközpontokat (Debrecen, Várad), továbbá az erdélyi városokat (Kolozsvár) kötötték össze. A két út találkozásánál aló. századtól egyre inkább Kassa gazdasági ellenpólusának számító Eperjes feküdt. Kedvező földrajzi elhelyezkedése ellenére azonban nem vált, és Kassa gazdasági fölénye miatt nem is válhatott a városszövetség központjává. Mindössze egy olyan információs „közvetítőállomás” volt, ahol elsősorban a Lőcséről illetve Bánfáról és Kisszebenről beérkező híreket, javaslatokat, észrevételeket gyűjtötték össze és továbbították Kassa felé6. Mégis Eperjesnek ez nagyobb beleszólási lehetőséget jelentett, mint az ügyekbe ténylegesen egyre inkább beavatkozni képtelen Kisszeben, Bánfa, majd a komoly gazdasági-politikai kérdésekben egyre inkább a perifériára szoruló Lőcse tanácsainak. A városok belső hírvivő szervezete is a szövetségen belül kialakult gaz- dasági-politikai-közigazgatási erőviszonyokhoz alkalmazkodott. Az infor- mációscsatomák végpontján mindig a szövetségben abszolút vezető helyet elfoglaló Kassa állt.7 A város gazdasági potenciáljára támaszkodva (a szövetségtársak időnkénti, ámde leginkább hatástalan ellenkezése mellett) a szövetség tagjait többé-kevésbé állandóan irányítása alatt tudta tartani. A 16. században idetelepült igazgatási szervek révén Kassa volt a legtöbb fontos információ forrása, és a máshonnan beérkező híreket is a Szepesi Kamara és a felsőmagyarországi főkapitányokkal történt egyeztetések és tárgyalások után itt tudták a legmegfelelőbben kiértékelni, és a számukra helyesnek vélt javaslatokat a szövetség többi tagjával közölni. A következő információs pont Eperjes volt. A város földrajzi helyzetét kihasználva innen tudták a legkényelmesebben eljuttatni a Kassáról érkező híreket és javaslatokat, mégpedig a Bárt- fa-Kisszeben-Lőcse útvonalon, vagy sürgősebb esetben oly módon, hogy az eperjesiek külön-külön tájékoztatták a lőcseieket, illetve a sárosi útvonal mentén fekvő Bártfát és Kisszebent.8 A városszövetség információs- és hírhálózatának eredményességét leginkább a hírtovábbítás gyorsaságában, illetve azok valóságtartalmában lehet a legjobban lemérni. A továbbítás gyorsasága több mindentől függött: az időjárás viszontagságaitól, az időnként a vidéken „grasszáló” járványoktól, a hadviselő felek hadmozdulataitól - ám a szóba jöhető tényezők közül a váro6 Archív Mesta Kosic [=AMK] Supplementum H. Spisy, listy a listiny [=H I.] No. 228., 1213/68., 1736/6., 15. 7 A töméntelen eset példázására Id.: AMK H I. 3526/14., 3772/34., 3715/26., 62., 72. 8 Halaga, O. R.: Pentapolis. 1982. 46., AMK H I. 3175/56., 4268/25. 119
