Bodó László: Knezić Károly honvéd tábornok - Studia Agriensia 19. (Eger, 1998)
A szabadságharc szolgálata - A szolnoki győzelem jelentőségéről
A szolnoki győzelem mintegy 300 honvéd életét követelte. Elesett Puchly alezredes, a 3-as huszárok vitéz, bátor parancsnoka, és Szilvay Károly százados, aki 12 sebet kapott. Az osztrákok vesztesége halottakban 673 katona és 92 ló. 800 katona fogságba esett és sokan fulladtak a Zagyvába is. A honvédsereg zsákmánya lett 5 ágyú, 13 lőszerkocsi és 220 ló, nemkülönben a dragonyosezred 7000 forintot tartalmazó pénzes ládája. Ezt - bizonyítván lovagiasságát, sajnálva az éhező katonákat - Damjanich János másnap, március 6-án Abonyba küldte, az osztrák dragonyosezred parancsnokának! A honvédek leginkább a Karger-dandár poggyászának örültek, mert ki csizmához, bakancshoz, nadrághoz, fehérneműhöz, ki meg fegyverhez jutott, amelyeknek egyikük sem volt fölös birtokában. A szolnoki győzelem jelentőségéről A kápolnai csata sokféle hatást váltott ki a háborúzó felekből. A bécsi udvar túlértékelte a győzelmet. Ezért I. Ferenc József (1848-1916) császár, sietve kiadta az „olmützi alkotmányt”, amelyben hazánkat „...az egységes és oszthatatlan Ausztria császárság...” részévé, koronatartománnyá nyilvánította.'8 Ez a státusz hazánknak az 1848 előtt „élvezett” jogaihoz képest is hátrányos visszalépést jelentett. Ez történt március 4-én. Windisch-Grätz tábornagy, a császári haderő főparancsnoka, a kápolnai csatáról készített jelentésében a leghatározottabban állította, hogy napokon belül Debrecenben (a magyar kormány székhelyén) lesz „...és a pártütés eme fészkét...” hatalmába keríti.58 59 A szabadságharc katonai helyzete válságosnak látszott. A kápolnai vesztes csata után Dembinski fővezér Borsodivánkán ütötte fel főhadiszállását, a honvédcsapatok pedig Egerfarmos-Eger- lövő-Szentistván-Négyes vonalába vonultak vissza. Görgei Artúrnak Poroszlót kellett volna tartania, de Tiszafüredre vonult vissza. A Tisza 58 Vagyis megfosztotta hazánkat az önállóságtól, a függetlenségtől, a szuverenitástól, megsemmisítette az áprilisi törvényeket, noha elődje: V. Ferdinánd hagyta azokat jóvá! 59 Magyarország hadtörténete I. 1985. 505. - A kormány ekkor már Debrecenben volt. Pestet és Budát a császári csapatok birtokolták, 1849. január 5-én vonultak be oda, miután január 2-4-én a magyar haditanács javaslatára a honvédcsapatok kiürítették. 67
