Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)

A TERMELÉS FŐ KÉRDÉSEI - Az apátfalvi keménycserépgyár története

Az 1920-as leltár szerint az edénygyár a következő műhelyekből állt. a) Korongozó műhely A leltárból kikövetkeztethető, hogy legelőször az ún. korongozó műhely felszerelését írták össze. E helyen végezték az anyag előkészítését, vagyis a már tisztított agyagot meggyúrták a tölgyfaasztalokon, a még előkészítetlen agyagot pedig ládákban tárolták. A gyártás ismertetésénél szóltunk arról, hogy a keménycserép gyártáshoz szükséges agyagmassza (agyag és kvarc) összetétele miatt rideg, ezért önteni vagy préselni lehetett. Itt találhatók a préskorongok, 13 db volt belőle. Az edényeket anyaformákba préselték, s a különböző edényekhez (négyszögletű tál, pecsenyéstál, kerek tál, lavór, tá­nyérok, mártásos csészék, sótartók stb.) más-más anyaformákat használtak, amelyek mindegyikéből több azonos formát tartottak a műhelyben. A meg­formázott, még szikkadó tálak, tányérok alá fasíneket, azaz léceket tettek, összesen 268 db volt belőle. Hasonló célt szolgáltak a kisebb-nagyobb kerek és négyszögletű rundlikvagy magyarul alátétek. Szintén használták a lel­tárban szereplő konyistir-X. Az elnevezés eredeti neve: der Konusstichel, amely tölcséres fazonsablont jelent.94 Az eszközt az anyaformákban elkészí­tett edények végső igazításához használták. A felsorolásból kiderül, hogy méretben más-más fazonsimító kellett a nagyobb méretű lavórhoz mint a ki­sebb tányérhoz. Végül is a 19 anyaformához 19 különböző fazonsimítóra volt szükség. Kiderül a leltárból, hogy még ekkor is megvoltak — talán az esetenkénti megrendelés kielégítésére - az ún. girland tányér, azaz a dombo­rú virágfuzérrel, illetve a relief tányér, azaz a domborműves díszítésű tányé­rokhoz szükséges anyaformák. Az anyaformák száma 19, amely ugyanennyi különböző alakú, méretű és formájú edénytípus állandó készítésére szol­gált. Végül is a formák kis száma ellenére a kész tárgyak nagyobb változa­tosságot mutatnak a festés és a mázolás után. Az edényekhez hasonlóan préseléssel készültek a különböző étkezési edények (menázsi) és az éjjeli edények fülei. A már elkészült és megformázott, szikkadt edények első égetésére, hogy azok felülete nedvszívó legyen, ugyancsak ebben a teremben állt az ún. Mufli-kemence, azaz a tokos kemence. O') Der Rudling németül kerek szerfa, alátét értelemben használták. - Német-magyar műszaki tudományos szótár, 1953. 1. 846. ^ Német-magyar műszaki tudományos szótár, 1953. I. 581., ill. 975. 38

Next

/
Oldalképek
Tartalom