Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)
A TERMELÉS FŐ KÉRDÉSEI - Az apátfalvi keménycserépgyár története
1845 végén vagy 1846 elején kiutasították.48 Ezután egy ideig a tulajdonos folytatta a gyártást a saját költségén, de ez sem járt sikerrel.49 Közben 1846 elejétől 1847 végéig, majd két esztendeig az apátfalvi üzem nem működött. Viszont a szeminárium ezalatt éppen ennek az életre keltésén fáradozott, amelynek eredményeként 1847 végén új bérlőként Aue József került az üzemhez. Aue József a pesti nagykereskedő Vankót vette maga mellé bérlőtársként. Aue József bécsi lakosnak komoly nehézségekkel kellett megküzdenie, mivel az 1847-ben átvett üzemet egykori épületeivel nem használhatta, mert a volt bérlő, Hüttner József nem költözött ki a csődper alatt, mert bízott a per számára kedvező fordulatában. Aue Józsefnek és társának ezért új helyen kellett az üzemet berendeznie. A bélapátfalvi keménycserépgyár ez időtől - 1847-1854 közti években - 2 különböző helyen működött. Az apátfalvi gyár története kutatói közül ezt a kérdést Katona Imrének sikerült tisztáznia, aki felfigyelt Fényes Elek 1851-es adatára, amely szerint két kőedénygyár létezett a községben.50 A régebbi kőedénygyár a templom déli falától 20-25 méter távolságra állt, pontosan azon a helyen, ahol valamikor az elpusztult középkori kolostor déli szárnya húzódott. Amikor 1964—65-ben Valter Ilona régész feltárta az apátfalvi monostort, megtalálta a keménycserépgyár bizonyos épületmaradványait, viszont ezeket el kellett bontani, mert az ásatás útjában álltak. Többek közt napvilágra kerültek nemcsak a reformkori építkezések, hanem az 1898— 1912 közti bővítési munkák falai is. Felszínre kerültek a betonalapozású XX. századi falak, valamint a monostor délkeleti sarkában egy nagy körkemence alapja.51 Mint az adatokból kitűnik, az apátfalvi kőedénygyár 1846 elejétől 1847 végéig nem működött, ennek ellenére termékeit kiállította az 1846 júliusában megrendezett III. Iparműkiállításon.52 Az Iparegyesület által szervezett harmadik kiállításon a hazai kerámiaipar területéről a herendi és a telkibányai porcelángyár állított ki, továbbá a keménycserépgyárak sorában: a batizi, a körmöcbányai, a murányi, a szilvásváradi és az apátfalvi manufaktúra.53 Minden valószínűség szerint a Hüttner-féle korszak termékeit mutatta be az apátfalvi gyár. Az üzem készítményei az elismerő bíráló értékelésen túlmenően díjazásban nem részesültek. Az viszont valószínű, hogy az országos 48 KATONAI., 1972. 269. 49 VAHOTI., 1854. 89-90. 50 KATONA I., 1972. 259-275. 51 VALTER I., 1966. 199-226. 52 MOLNÁR L., 1964. 275. 53 MOLNÁR L., 1965. 36. 23
