Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)

A TERMELÉS FŐ KÉRDÉSEI - Az apátfalvi keménycserépgyár története

kiállításon való sikeres bemutatkozás, s a kiállításon való részvétel sajtóbeli visszhangja hatására sikerült a gyárat bérbe adni.54

Amíg Hüttner nem adta ki a kezéből a bérleményt és a „másik kőedény- gyár" kialakítása a régi papírmalomból nem történt meg, a gyár feltehetően nem üzemelt, tehát kiállítani úgy tudhatott, ha a tulajdonos szeminárium ,,néhány kéz alatti” darabbal jelent meg. Ezt támasztja alá Vahot adata, amely szerint Hüttner idejében ,,nem vala itt (a templom mellett) úgyszólván semmi gyári készlet 55

Aue József arra kényszerült, hogy Bélapátfalva délnyugati szélén álló, 1814-től 1847-ig papírmalomként használt épületben rendezze be az újabb, vagy „másik kőedény gyárat”.56 Ezt az épületet 1847. augusztus 28. után átalakították kőedénygyámak, létesült itt egy kisebb kemence, ahol Aue bérlete idején mindössze 3—4 korongost alkalmaztak.57 Az állandó szakmunkásokon kívül ez időben néhány napszámost is foglalkoztattak, akik a favágást, az agyagszállítást és más külső munkákat végeztek. Aue 12 évre bérelte volna a manufaktúrát évi 500 váltóforintért, s bár jelentősebb építkezésekbe fogott, amihez 2000 forintot felvett, mégis csődbejutott. így 1850 tavaszán bírói döntéssel kiutasították a haszonbérletből58. Ez a környék egyébként sem volt tartós építkezésre alkalmas, sőt vadvizek is járták. Ezért, amikor 1850 őszén már új bérlőkként Földváry Lajos és Földváry Sándor testvérek átvették az üzemet, még egy ideig 2 helyen létezett a kőedénygyár.

Természetesen a helyben bányászott agyag nem volt teljesen megfelelő, ezért máshonnan hozottal javították. 1846-47-ben a Miskolc melletti tapolcai fürdő környékén lévő agyagbányából, kb. 55-60 km távolságból hordták az agyagot.59 1854-ben Jósvafőről szállították Apátfalvára a homokot, ahol 4/4 rész agyaghoz 3/4 rész homokot kevertek a masszába. Ez a homokszállítás, kb. 70 km távolságból, igen drágának bizonyult.60 A helyi népi emlékezet számon tartja a Kukucsó nevű határrészről, hogy itt termelték a régi kőedénygyár alapanyagát,61 vagyis itt bányászták az agyagot. A keménycserép gyártásához szükséges jó minőségű agyag egy részét Apátfalva határában

54 MOLNÁR L., 1964. 275.

55 KATONAI., 1978. 115-116.

56 FÉNYES E., 1851. II. 29.

57 KATONAI., 1972. 260.

58 KATONAI., 1979. a. 26.

59 Hetilap, 1846. I. 9.; FÉNYES E., 1847. II. 245.

60 MOLNÁR L, 1967. 242., ill. 244.

61 Heves megye földrajzi nevei. 1970. I. 58.

24