Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)

A TERMELÉS FŐ KÉRDÉSEI - A keménycserép gyártása

vehetetlenné váltak, ugyanis a zsírfélék a repedésekbe behatolva eltávolíthatatlan foltokat, elszíneződéseket okoztak.20

Az égetés és a hűtés után az árut kivették a kemencéből. Az elszállításra váró készterméket a kor gyakorlata szerint nők vagy tanulók szalma közé csomagolták, hogy ne sérüljön meg.

3. Az edényáruk elhelyezése a tokokban

A XVIII. század első felében Magyarországon is elkezdődött a manufaktúra jellegű edénygyártás. A legelső hazai fajanszgyártó manufaktúrát 1743- ban a holicsi kastélyban Lotharingiai Ferenc, Mária Terézia királynő férje állíttatta fel. Majd később, még a század során Tatán, Budán, Pongyelokon, Dejtén, Modoron, Gácson és Kisbéren létesültek fajanszedénygyártó fabrikák.

Magyarországon először 1786-ban Holicson készítettek keménycserepet. Fajanszgyártó manufaktúráink közül ezen kívül egyidejűleg csak Budán gyártottak kőedényt. Tatán a fajanszgyártás megszüntetése után tértek át a termelésére. A XIX. század első évtizedeiben már egy sor kőedénygyártó ma-nufaktúra működött: Apátfalva, Bakonybél, Batiz, Brassó, Görgényszentimre, Hollóháza, Igló, Kassa, Kismarton, Kolozsvár, Körmöcbánya, Kőszeg, Lukafa, Miskolc, Murány, Parajd, Pápa, Rozsnyó településeken. Telkibányán és Vá- roslődön egy időben gyártották a kőedényt a porcelánnal. 1883 és 1897 között a herendi porcelángyár is készített keménycserepet.21

20 SIKOTAGy., 1961. 84.

21 Művészeti Lexikon, 1981. II. 596.

16