Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)
A TERMELÉS FŐ KÉRDÉSEI - A keménycserép gyártása
azonos méretűek az üzemszerű készítési mód eredményeként.14 A megformázott edényeket ezután napon megszárították. A kőedényeket ezt követően díszítették. A díszítést többnyire a máz alá helyezték, de alkalmazták a máz feletti díszítési módot is. Emiatt a gyártástechnika kettévált. Miután a kőedényekkel eredetileg a porcelánt pótolták, ezért az edényt színtelen átlátszó mázzal látták el, hogy az edénytest fehér színe érvényesüljön, s ez esetben a díszítmény a máz alá került. A máz alatti festéssel készült kőedényeket kétszer, a máz feletti festésűeket egyszer égették. 3. Első égetés A megformázott edényeket ezután zsengélték, vagyis kb. 1100-1300 °C-on kiégették. Ezzel az égetési móddal az alaptestet a mázolás előtt keményre égették, az égetés hatására egy erősen nedvszívó felületet kaptak. így a nedvszívó felületre utóbb felvitt festett díszítmények és az edénymáz jobban rögzültek. Az így kiégetett árut bisquitnek nevezték. 4. Festés Az edényfestést a festőműhelyben végezték. Általában kézzel festettek, csak a szegély elkészítésekor, körök rajzolásához használták a kézzel hajtott vastányért, amelyen az edény forgott. A tömegtermelést elősegítendő papírból vagy vékony ólomlemezből kivágott sablonokkal dolgoztak. Gyakran együtt alkalmazták a sablonnal való festést a kézi festéssel tálak, tányérok, korsók készítésekor. Ilyenkor a főbb dekorokat sablonnal vitték fel az edény-testre, s a köztes részeket néhány apró, szabad kézzel festett motívummal töltötték ki. Festéknek fémoxidokat használtak, a színezőoxidokat poralakban levendulaolajjal kenték az edényre.15 A festés után az edényeket szárították. Kedvelt készítési mód volt, amikor rézmetszeteket vittek fel az árukra. E művelet során a vésett rézlemezt egy kályhán megmelegítették, majd nyúlósra főzött diófaolajjal eldörzsölt ásványfestékkel bekenték. Ezután a lemezről egy közönséges hengersajtó segítségével lenyomatot készítettek egy enyve- zetlen, vékony erős papírra. Miután a fölös papírt eltávolították, a többnyire mázatlan árura egy darab nemezzel vagy szivaccsal a képet ábrázoló papírt rányomkodták. Ezután az edényt vízbe tették, az elázott papírt óvatosan leszedték, leöblítették, miközben a metszetrajz ottmaradt az edény falán. Miután a mázazásnál azokat a felületeket, ahol az olajos rajzolat volt, nem fedte 14 KATONA I., 1978. 8.; SIKOTA Gy., 1961. 49. 15 FRECSKAY J„ 1877. II. 210. 13
