Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)
A TERMELÉS FŐ KÉRDÉSEI - A keménycserép gyártása
be a máz, ezért előtte a rajzzal díszített edényeket izzították.16 Ezt az eljárást nevezzük levonóképes díszítési módnak. 5. Mázazás A keménycserepek készítésekor ólom- vagy ólmos mázakat használtak az edény beborítására. A színtelen átlátszó máz anyaga ónt, ólmot, bóraxot, üvegport és konyhasót tartalmazott. Miután a mázas égetés nem, vagy csak néhány hőfokkal történt, magasabb hőmérsékleten, mint a zsengélés, a színezőoxidokat az elillanás veszélye így nem fenyegette. Később, a XIX. század végén élénk, sőt rikító színekre festő új színezőoxidokat alkalmaztak. Ezek a színezékek viszont azt a hőfokot már nem bírták el, ezért a máz feletti festést is alkalmazták a kőedényeken a XIX. század végén s a század- fordulón.17 6. Második égetés A kőedény- és porcelánáruk égetésére egy speciális, ún. tokos kemencét használtak. E kemencetípusnál - lásd 2. kép — egyaránt külön-külön tokokban égették a mázolatlan és mázas árut egyaránt. A tokok egymásra állítva, tűzálló agyagpéppel úgy el voltak zárva, hogy az égési termék (hamu, korom, por stb.) az égetendő tárgyakhoz nem juthatott. Az ólommázas gyártmányok égetését mázzal ellátott tokokban végezték, azért, mert az ólomoxid tetemes része a mázból elillant volna és a nyers, likacsos tok falába hatolt volna. Ezért a tokok belsejét ólommázzal vonták be, s így csak kevés ólomoxidgőz párologhatott el az edény mázából. A tokos kemencék használatakor ügyeltek arra, hogy főként a mázzal bevont tárgyak csak néhány ponton érintkezzenek az alappal, de egymással semmiképpen sem. Ezért az égetendő tárgyakat három ponton támasztották alá. Kezdetben ehhez agyagdarabokat, később háromágú agyagállványokat használtak, s ezek hegyes csúcsaira helyezték az égetésre váró mázolt tárgyakat. Ennek a nyomait megtalálni minden keménycserép tárgyon, látható az a három pont, ahol hiányzik a máz, vagyis azon a pontokon támasztották alá. A talpas edényeknél — például bokályok - az edény alján nincs máz, mert az volt a támasztófelület.18 16 FRECSKA.Y J., 1877. II. 210. 17 KATONA I., 1978. 11. 18 WARTHA V., 1892. 191-192. 14
