Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)

A KEMÉNYCSERÉPGYÁR TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KAPCSOLATAI - A gyár hatása a környezetére

folyásolja az össznépesség számát vagy figyelembe kell-e venni a természetes szaporodás tényét is?

A 2. sz. táblázat adatsorának a tanúsága szerint a XIX. század első felében egyetlen évben volt kiugróan magas a természetes szaporodásból eredő gyarapodás (1838), amikor 37 fővel nőtt a népesség. Az össznépesség növekedése 1836—38 között 42 fő volt. Azt már nem lehet kideríteni, hogy hány edénykészítő betelepülését eredményezte Schnir József megjelenése a faluban, aki porcelángyártással kísérletezett. Talán közvetlenül 4-5 ember foglalkozhatott a porcelánkísérletekkel. Egyet tudunk biztosan: Schnir 1837-ben már felhagyott a kísérletezéssel, s elkerült a településről, viszont az is kétségtelen, hogy 1838-ban a népességnövekedést elsősorban és döntően a természetes szaporodás okozta.

A 2. sz. táblázat szerint a XIX. században három olyan időszak volt a településen, amikor kiugróan magas a népesség halálozása, vagyis csökkent a népesség. Először 1847-48-ban 24, illetve 34 fővel fogyott a népesség. 1847 egy rossz termésű év volt, kevesebb lehetett az élelmiszer és a legyengült szervezetű lakosokat olyan betegségek vitték el, amelyekből máskor ki tudtak lábalni. Másodszor 1862—64 között ismét fogyatkozott a népesség évente 3, 2, illetve 9 fővel. Ezekben az években tartós aszály volt Magyarországon. Ez esetben is az előzőekhez hasonló okok miatt apadt a lakosság. Harmadszor 1863-74 között: 1864-ben 9, 1867-ben 12, 1869-ben 19, 1871-ben 7, 1873- ban 86, 1874-ben 17 fővel kevesebben születtek, mint amennyien meghaltak. 1873 kivételével, amikor a kolerajárvány szedett sok áldozatot, a fogyás oka betegség és elégtelen táplálkozás lehetett. 1873-ban — mint említettük — kolerajárvány miatt a népesség 86 fővel fogyott.

1844-ben 41 fővel csökkent az össznépesség, de tudjuk, hogy az évben a természetes szaporodás 23 személy. A fogyást egyértelműen az üzem leállítása miatt elvándorolt népesség okozta. 1856-ban 16 fővel kevesebb az előző évhez képest a tényleges népesség, viszont a természetes szaporodás növekménye az évben 12 személy.

1862-ben 39 fővel, 1870-ben 64 fővel, 1875-77 között (54+34+172) személlyel, 1883-84-ben (49+23) személlyel fogyatkozott az össznépesség. Ugyanakkor 1862-ben a magasabb halálozás 3 fővel apasztotta a lakosságot, viszont az elvándorlás miatt 39 ember települt át máshová. 1870-ben 5 fő volt a természetes szaporodás és 64 fő az összlakosság fogyása. Az 1873—77 közötti időszakban 99 emberrel többen haltak meg, mint ahányan születtek. Míg ezekben az években az össznépesség 207 fővel csökkent, ugyanakkor 1878-ban már újból 177 fővel nőtt a lakosság létszáma, a születések száma viszont csak 14-gyel haladta meg a halálozások számát. Különösen szembe135