Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)

A KEMÉNYCSERÉPGYÁR TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KAPCSOLATAI - A gyár hatása a környezetére

tűnő, hogy amikor 1883—84-ben 72 személy elvándorolt, e két évben a természetes szaporodás növekménye 46 fő volt.

Összegezve: a természetes szaporodásból származó népesség-növekedés, illetve -fogyás mértéke mindig kevesebb a népesség migrációjából származó csökkenésnél, illetve növekedésnél. Nincs olyan összefüggés, hogy az össznépesség kizárólag azért csökkent egyik vagy másik időszakban, mert magasabb volt a halálozás. Az adatsorok összevetéséből kiderül: Apátfalva népesség-növekedését elsősorban nem a természetes szaporodás többlete okozza, hanem a betelepülők magas száma.

Az időnként változó Ütemű bevándorlás kiváltó oka olyan állandó munka- alkalom, amely a településen megvan. Miután a szeminárium birtokának a munkásai helyben laknak, s mivel az új munkahelyteremtő képessége ennek az egyházi birtoknak nem olyan magas, ezért a betelepülések döntő mozgatója a faluban lévő egyetlen iparvállalat, mégpedig a keménycserépgyár időszakosan változó eltartóképessége lehet. Az Apátfalvára betelepülők számának az ingadozása egyfajta korrelációt mutat a helybeli keménycserépgyár emelkedő vagy süllyedő szakaszaival, amelyekről korábban más összevetésben már írtam.

Az apátfalvi kőedénygyár eltartóképességének vizsgálatához szükség van az edénygyár munkáslétszámának az ismeretére. Az erre vonatkozó adatokat a 3. sz. táblázat tartalmazza.

136