Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)

A KEMÉNYCSERÉPGYÁR TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KAPCSOLATAI - A gyár hatása a környezetére

forradalom és szabadságharc milyen népességveszteséget okozott a csatatereken elesettekben vagy a bebörtönzöttekben, s ismeretlen az is, hogy a falut milyen mértékben sújtotta az 1849-es kisebb kolerajárvány, amely a környék településeit is érintette.

Viszont az anyakönyvekből ismerjük a gyár működésének teljes időszakára a természetes szaporodás adatait.338 Ezek szerint 1847-48-ban a halálozás megugrott, 58 fővel többen haltak meg, mint amennyien születtek. 1849- ben pedig éppen annyian születtek, ahányan meghaltak. (Lásd a 2. sz. táblázat adatait.)

A Földváry testvérek bérletének kezdeti időszakában, tekintettel a folyamatos építkezésekre és üzembővítésre, 1849-55 között 28 fős a népességgyarapodás, 1855—56-ban átmenetileg 16 fős csökkenés tapasztalható, majd 1857—60 között 96 fővel ismét gyarapodott a népesség.

Az előbbi adatok is a külső migrációs népesség növekedéséből adódnak, amelyek tovább növelték az idegen vallásfelekezetekhez tartozók számát. 1855-ben 2 református és 14 zsidó, 1856-ban 1-1 református és evangélikus és 8 fő zsidó, 1857-ben 1 evangélikus és 10 zsidó, 1858-ban 7 fő zsidó, 1859-ben 12 fő zsidó és 6 fő görögkeleti vallásfelekezethez tartozó személyt írtak össze. 1860-61-ben mindkét évben 44 református, 15 zsidó és 1 görögkeleti vallású személyt tartottak nyilván. A nem zsidó valláshoz tartozó személyek — s ez nagy valószínűséggel állítható — a gyár dolgozói lehettek. Érdekes, és a településen meglévő kőedénygyárral hozható közvetve összefüggésbe néhány zsidó család betelepülése. A gyár létesítése előtt Apátfalva egy hagyományosan mezőgazdaságból élő falu volt, ahová a gyár felépítése után máshonnan átköltözöttekből, elsősorban Miskolc, Telkibánya kőedénygyáraiból jöttek a gyár első szakmunkásai. A faluban a gyári szakmunkásoknak nem volt földjük, amely biztosította volna az élelmezésüket. Az üzem kiépültével, a gyári munkások ellátására - ma úgy mondanánk: a szolgáltató ágazatban - tűntek fel elsősorban a zsidó bevándorlók, akik a hentes-, a szatócsboltot vezetik, de van közöttük kéményseprő és fodrász is.

1861-62-re átmenetileg 39 fős elvándorlás történhetett, majd 1866-ig állandósult a népesség.339 Ez évben újabb bérlő, Dubravszky Sándor vette át az üzemet. 1867-69 között 49 fős a népesség gyarapodása. 1869-70 közt 64 fővel visszaesett az össznépesség, majd 1870-74 között 74 fős gyarapodás

E helyen köszönöm Kovács Béla ny. levéltár igazgató önzetlen segítségét, aki a rendelkezésemre bocsátotta Bélapátfalva település természetes szaporodására vonatkozó adatsorát, amelyet az anyakönyvekből gyűjtött ki.

Feltehető, hogy a sematizmus készítője az 1862-66 közti 4 évben csak másolta a népességadatokat, mert teljesen elképzelhetetlen, hogy egy ekkora falu életében ne következett volna be változás elvándorlás, születés, halál útján.

129