Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)

A KEMÉNYCSERÉPGYÁR TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KAPCSOLATAI - A gyár hatása a környezetére

észlelhető. 1862—70 között a nem katolikus lakosok száma 30-34 fő körül mozgott, akiknek a 60%-a zsidó és 40%-a református vallású volt.

1870-ben az előző évhez képest 64 fővel csökkent az összlakosság. Az elvándorlás okát közelebbről nem ismerjük. Elképzelhető, hogy a vállalat életében átmeneti pangás okozta, de az is lehet, hogy a porosz-francia háború miatt jelentősebb katonai mozgósítás, bevonulás történt.

Érdekes, hogy 1870—74 között, amikor 74 fős a népességgyarapodás, nem érezhető még az a válság, amely a magyar gazdaságot sújtotta 1873-tól. Viszont 1874—77 között, amikor 160 fővel — egy kisebb falu népességével — csökkent az össznépesség száma, az már részben a gazdasági válság következménye lehetett, másrészt adódott az 1873-as utolsó nagy hazai kolerajárvány által okozott elhalálozásokból. 1873-ban 86 fő hunyt el Apátfalván. A halálozás mértéke közel azonos a megyében tapasztalt 5%-os népességveszteséggel.

1877-80 között 209 fős, eddig ismeretlen mértékű népességszám-ugrás következett be. 1881—84 között újabb 166 fővel fogyott az összlakosság. Ez időben a népességcsökkenés elsődleges oka a magas halandóság volt.

1884-ben meghalt az addigi gyárbérlő, Dubravszky Sándor. Utóbb, 1886- ban, az özvegyével kötöttek új szerződést. Miután stabilizálódott az üzem helyzete, ezzel összefüggően 1884-88 közt 128 fővel gyarapodott a település lakossága. 1890-ben ismét bérlőváltozás történt és az új árendás megjelenéséig ideiglenesen leállt a gyár termelése. Ezzel függött össze, hogy 1890-91- ben 95 fővel csökkent a lakosság száma. 1893-tól ismét új bérlők kezébe került a gyár. Miután Nagy Zsigmond és fia Nagy Ferenc újraindították a termelést, 1893—97 között 122 fővel megemelkedett a lakosság száma. 1899— 1900 között egy átmeneti hanyatlás következett az üzem életében, s a hatására 77 fővel csökkent a lakosok száma. 1900—1902 közt 66 fős gyarapodás észlelhető. 1904-ben tartós aszály volt, a vízi erőre berendezett üzem menete az elhúzódó vízhiány miatt akadozott. A víz híján energia szűkében lévő edénygyárban első ízben egy 5 LE-s gőzgépet is üzembe állítottak. Az akadozó termelés miatt 1904-1905-ben a népesség 29 fővel csökkent, s közben bérlőváltozás is történt 1905-ben, mert özvegy Schöpflin Armandné vette át a gyárat.

1906-tól már nem ilyen könnyű direkt kapcsolatot találni az üzem működése és a népesség számának a változása között. A települést egyéb ipari hatások is érték. Egyrészt 1907-ben megkezdődött a szomszédos egercsehi kőszénbánya termelése, ahol apátfalviak is munkát vállaltak. Ezzel egyidőben 1907-1908-ban elkészült az Eger-Putnok közötti vasútvonal, amelyet 1908. november 12-én adtak át a forgalomnak. A vasútépítkezéshez újabb munkások érkeztek a faluba, akik részére 1907-ben a község barakképítési enge130