Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)
A KEMÉNYCSERÉPGYÁR TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KAPCSOLATAI - Tulajdonosok, bérlők, alkalmazottak
A znaimi edénygyártó körzetből érkeztek még szakmunkások. Az anyakönyvekben szereplő Jajvicsi település valójában Jaispitz (ma Jevisovicé) földrajzi hellyel azonos, mely kerámiagyártó iparáról híres.309 Innen érkeztek Bayer József, Szájer József, Szájer Terézia, Sráb János és Sráb Adalbert. A znami agyagipari körzet Mohelmo településéről került Apátfalvára Uhlela Menyhért. Dallwitz Csehországban ma Dalovice néven Karlovy Vary közelében található. A településen 1805-ben Johann Ritter von Schönau alapított saját birtokán keménycserépgyárat, amely csontszínű termékeiről volt ismert. 1830-tól az üzemben áttértek a porcelánkészítésre is. A gyár jelenleg is működik s porcelán használati edényei kedveltek.310 Innen származott Hein Vencel, aki családostól telepedett le Apátfalván, s utóbb vörösedénygyárat létesített. Schlaggenwald Csehországban ma Horni Slavkov néven szintén Karlovy Vary közelében található. A közeli petschaui uradalomban ma Becov nad Teplou-ban felfedezett kaolintelepre 1791-ben egy 30 tulajdonosból álló társaság szervezett porcelángyárat. Az üzem 1793-ban a társaság alapító tagjának a halála után, miután a társaság feloszlott, megszűnt. De tagjainak egyike Paulus János György Schlaggenwaldban egy új gyárat épített. Ez az üzem - más és más tulajdonosok kezére kerülve — ma is fennáll.311 A gyár 1800 előtti készítményeit az első tulajdonosáról ,,Paulus-porcelán”-nak nevezték el. A XIX. század elején Haas nevű tulajdonos kezére jutott. A gyár 1867 óta Haas és Czjzek cég bejegyzés alatt működik.312 E helyről Herp Antal költözött Apátfalvára. Alberndorf a csehországi Elbogen városhoz tartozott, annak egyik elővárosaként írtak róla, amely porcelánfabrikájáról volt nevezetes.313 Elbogen mai neve: Löket, s napjainkban is Csehország egyik legfontosabb kerámiaközpontja. Jelenleg négy porcelángyár működik itt. Közülük a legrégebbit még 1815-ben R. E. Haidinger alapította.314 Stringer Ferenc érkezett innen Apátfalvára. Gießhübel csehországi településen, a lengyel határ közelében, amelynek a mai neve Olesnice, 1803-ban Wilhelm Ritter von Neuberg alapított gyárat. Az üzem a múlt század elejétől létezik, s tömegporcelán-termeléséről ismert.315 Innen vándorolt be Apátfalvára Schubert Ágoston. 309 RUZSÁSL., 1954. 64. 310 P. BRESTYÁNSZKY I., 1976. 116-117., 278-279. T I 1 Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Csehország II. 1896. 656. 312 P. BRESTYÁNSZKY I., 1976. 278. 313 RAFFELSPERGER F., 1845.1. 50.; 1846. III. 311. 314 P. BRESTYÁNSZKY I., 1976. 278-279. 315 P. BRESTYÁNSZKY I., 1976. 271. 114