Csiffáry Gergely: A bélapátfalvi keménycserép - Studia Agriensia 18. (Eger, 1997)
A KEMÉNYCSERÉPGYÁR TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KAPCSOLATAI - Tulajdonosok, bérlők, alkalmazottak
Frain morvaországi üzemét, amely mai nevén Vranovban létesült, már korábban említettem. Frain szintén a znaimi edénygyártó központ körzetében található, s itt volt bérlő Aue József. A külföldi munkásokról feltehető, hogy Apátfalvára érkezésük előtt más hazai kőedény- vagy porcelángyárakban dolgoztak. Telkibányán az első porcelán készítmények schlaggenwaldi—elbogeni hatást tükröztek.316 Ez azért érdekes, mert ismert a Telkibánya-Miskolc-Apátfalva gyárai közötti szakmunkásvándorlás, ugyanakkor az apátfalvi gyár alkalmazottai között találunk Schlaggenwaldból és Elbogenból elszármazott edénykészítőket, akik nagyon valószínű, hogy az előbb említett útvonalon Telkibányáról kerültek Apátfalvára. A külföldről érkezett szakmunkások hazai üzemeink közötti vándorlásának a kutatása további lehetőségeket rejt, s az ezirányú vizsgálatok a kezdeteknél tartanak, így alig van ilyen jellegű összehasonlításra jelenleg lehetőségünk. A táblázatból kitűnik, hogy 10 hazai kőedénygyártó központból összesen 42 szakmunkás került a gyárhoz. Megoszlásuk a következő: Bakonybél 3, Hollóháza 2, Igló 1, Kassa 7, Miskolc 9, Murány 2, Rozsnyó 4, Szilvásvárad 6, Tata 1 és Telkibánya 7. Az előbbi összevetésből kiderül: a legtöbb szakember Miskolcról került Apátfalvára, de erős a szakembervándorlás Kassáról, Szilvásváradról és Telkibányáról. 316 P. BRESTYÁNSZKY I., 1983. 150.
