Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 17. (Eger, 1997)

Domokos György: Az olasz várépítészet és alkalmazása a magyar végvári rendszer kiépítésében

tevékenységének kibontakozásával határozható meg. Elsőként Marchi szerkesztett nagyméretű bástyákat rövid kurtinával, elővédművekkel. Műve, a „Dell’ architet- tura militare”, azonban csak 1571 -re készült el, és 1599-ben nyomtatták ki. Sturm, Leonhard Christoph: Architecture Hypothetico-eclectica, Oder Gründliche Anleitung zu der Kriegs-Baukunst, ... Nürnberg, 1719. 54.; Zastrow, Anton: Geschichte der beständigen Befesttigung oder Handbuch der vorzüglichsten Systeme und Manieren der Befesigungskunst. Leipzig, 1839. 52.; Jähns, Max: Geschichte der Kriegswissenschaften vomemlich in Deutschland. Erste Abteilung. XV. und XVI. Jahrhundert. München und Leipzig, 1889. 804-805. Az újolasz rendszer kialakulásával az 1550-60-as évektől számolhatunk, mivel ettől kezdve jelennek meg nyomtatásban (és terjednek el) az olasz rendszert továbbfejlesztő mesterek munkái, Girolamo Maggié és Castriottóé 1564-ben, Girolamo Cataneóé 1571-ben, Antonio Lupicinié 1582-ben, a Magyarországon is építő Carlo Thetié és Gabriello Buscáé 1585-ben, Buonaiuto Lorinié pedig 1592-ben. L. erre: Zastrow 1839. 52-53.; Jähns 1889. 797-848.; Schmidtchen 1977. 129-132Duffy 1979. 33-34. Tudomásunk van arról, hogy az olasz mesterek többször tartottak konferenciákat és az itt dolgozó építészek is hazatértek olykor Itáliába tapasztalatszerzésre, tehát elvileg módjukban állt a legkorszerűbb eljárások tanulmányozása. Hale, J. R.: The Early Development of the Bastion: An Italian Chronology.c. 1450 - c. 1534. In: Hale, J. R. - Highfield, R. - Smalley, B.: Europe in the Late Middle Ages. Evanstone, 1965. 473-474.; Duffy 1979. 34.; Pataki 1931. 118-119.

E helyütt felvetődik az a kérdés is, hogy valójában érdemes- e magyarországi viszonylatban elkülönítve ó- és újolasz rendszerről beszélni?

8 Pataki 1931. 100-110.; Marosi 1974. 28-29.

9 Dercsényi Dezső — Gerö László: A sárospataki Rákóczi vár. Budapest, 1957. 14., 31-32.

10 Sugár István: Az egri vár és viadala. Budapest, 1971. 18-20., 27. Perényi Péter 1542-48 között Eger várát is birtokolta, és a sárospataki várán már dolgozó Alessandro da Vedanót bízta meg az átépítés irányításával Perényi halála után Dobó István királyi várkapitány fejezte be a munkálatokat. Uo. 21., 27.

11 Muggiorotti, Leone Andrea - Banft, Florio: Pietro Ferabosco. Hadtörténelmi Közlemények. 1933. 163., 169-170.; Marosi 1974. 52.

12 Elsősorban Pataki Vidor kutatásai nyomán majd 100 ilyen hadmérnökről és építőmesterről tudunk. Pataki 1930. A Kriegsarchivban(KA), a Hofkriegsrat(HKR) irataiban és az Alte Feldaktenben(AFA) fellelhető számos, várépítéssel, -karbantartással, -vizsgálattal foglalkozó dokumentum található, amelyek sok olasz mester nevét megőrizték. Léteznek továbbá összefoglaló listák az egy adott időpontban a császár szolgálatában álló itáliaiakról. Pl.: KA AFA, 1577/8/1. Memoria dali architeti ehe si arurona semi trio di S:a Ce:ea Ma:ta ali 7. di aogosto 1577

13 Ezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni, mert fölmerült a németalföldi várépítészet magyarországi hatásának kérdése. E rendszer egyik fontos jellemzője a csak félmagasságú falazás, amit részben a magas talajvízszint, és a talaj emiatti csekélyebb teherbíró képessége, másrészt az ágyútűzzel szemben sérülékeny kőfalazás jobb rejtése indokolt. A németalföldi rendszer talán legalapvetőbb elemei a nálunk szinte teljesen hiányzó elővédművek.

185