Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 17. (Eger, 1997)
Domokos György: Az olasz várépítészet és alkalmazása a magyar végvári rendszer kiépítésében
14 Az ilyen jellegű várépítés klasszikus forrása Martonfalvay Imre emlékirata, melyben Pápa várának és városának megerősítését írja le. Török Bálint deákjának, Martonfalvay Imrének naplótöredéke és emlékirata. 1555, 1585. A magyar nyelv- történet forrásai. 1. Budapest, 1986. 24-25. A későbbiekben számos bástya és bástyás erődítmény épült ezzel a módszerrel, (pl. Várad, Kanizsa, Tokaj). Az elmondottak képi illusztrálására legmegfelelőbbnek látszik a Giulio Turco nevéhez kapcsolt váralaprajz-sorozat, amelyben egy sor ilyen típusú erősség látható. Pl. templomra alapozott erősség Kapornak (KA, Kartensammlung,. G. VIL 45-100.), Keresztúr (G. I. h. 307-50.). Keszthely (G. VIL 46-150.). Zalavár (G. VII. 2420.) udvarház köré épült Csány? (G. VIL 17-400.). Fonyód (G. VII. 27-700.). Molnári (G. I. h. 307-50.), korábbi vár továbbfejlesztése Palota (G. I. h. 738-001.). 15 Keresztúr, Rajk (uo. G. I. h. 589-50.). Zalabér (G. I. h. 1450.) szabályos négyszög alakú erődítmények, sarkaikon kisméretű, fül nélküli bástyákkal. 16 Országh Kristóf 1561-ben Sírok alsó várát erősíti meg egy kisméretű, fül nélküli bástyával. Gerő 1955. 203. 17 A várak vizsgálatának az írott források mellett alapvető elemét az alaprajzok adják. Bár sok esetben bizonytalan az alaprajz készítőjének személye, keletkezési ideje, és az is nyilvánvaló, pontossága is - mai igényeinkhez viszonyítva - hogy azok kívánnivalót hagy maga után, továbbá némelyikük csak terv maradt, a magam részéről, mindezek figyelembe vételével, mégis nagymértékben hagyatkoztam a belőlük nyerhető információkra. 18 Zastrow 1839. 38-40.: R. II: Zur Entwickelungs-Geschichte des Bastionär- Systems, ... Archiv für die Artillerie- und Ingenieur-Offiziere, 1878. 216-217.; Jähns 1889. 793.; Schmidtchen 1977. 129-132.; Haie 1965 egészében a bástya, és ezen keresztül az óolasz rendszer kialakulását kíséri végig. 19 Gyula védművei eleinte Mágocsy Gáspár kapitány tervei alapján és vezetésével, 1552-től épültek. 1560-61 táján Paolo Mirandola vette át rövid időre az irányítást. 1561-től az új kapitány, Kerecsényi László is részt vett a munkában, 1562 márciusától pedig már egyedül folytatta tovább a palánkvár építését. Bár Gyula védelmi képessége sokat javult, védművei mégis magukon hordozták a nem szakértő tervezés nyomait: a bástyák nagyon kicsik a falak hosszához képest, amelyeknek vonalvezetése sem megfelelő. Ennek ellenére a várat csak két teljes hónapi ostrom után, 1566. szeptember 1-én foglalta el Petrev pasa serege. Csorba Csaba: Vég- Gyula várának históriája. Budapest, 1985. 113., 125-127. Csorba Csaba véleménye szerint Gyula kisméretű bástyái nem szakértő építőre vallanak. Uo. 126. 20 Az alaprajzból következtetve Kassa védművei a XVI. század második felében épültek. 21 Ónod vizesárokkal övezett, szabályos négyszög alakú várának egységes szerkezete alapján Gerő László úgy véli, hogy egyidőben, egy terv alapján épült. Tervezőjét nem ismerjük, de mivel a várat 1516 és 1585 között a Perényi család birtokolta, feltehető, hogy az illető azonos Patak építészével, Alessandro da Vedanóval. Gerö 1955. 376., felmérése uo. 377.; Csorba Csaba: Várak a Hegyalján. Bp., 1980. 48. 22 Patak védműveit Alessandro da Vedano munkásságának tulajdonítják. A belső és külső várból álló erősséget 1534-1563 között építették a tulajdonos Perényi Péter, majd fia, Gábor utasítására. I. Rákóczi György 1617-47 között korszerűsítéseket 186
