Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 17. (Eger, 1997)
Csorba Csaba: Vár és város megváltozott kapcsolata a XVI-XVII. században (vázlatos áttekintés)
STUDIA AGRIENSIA 17, 1997 Csorba Csaba VÁR ÉS VÁROS MEGVÁLTOZOTT KAPCSOLATA A XYTXVII. SZÁZADBAN (VÁZLATOS ÁTTEKINTÉS) Tanulmányunkat célszerű a cím magyarázatával kezdeni. Vár és város kapcsolatának adott időszakban természetesen igen sokféle vetülete létezett. Ezek közül egyetlen vonatkozást szeretnénk a figyelem középpontjába állítani: a városnak mint erődítménynek a kapcsolatát a várral, mint erődítménnyel. Ha e témakört vizsgáljuk, nyilvánvaló, hogy szükséges számba venni az eddigi szakirodalmat. A török kor egészét ill. egyes korszakait feldolgozó összefoglaló művek nyilvánvalóan tartalmazzák a legfontosabb adatokat, s értékelésükre is kitérnek.1 Ha azonban egyes várakat és városokat veszünk szemügyre, azonnal szembetűnik, hogy mennyi fehér folttal, hiányossággal kell számolnunk, dacára a sokasodó, s bibliográfiailag egyre nehezebben szá- montartható irodalomnak. Engedtessék meg, hogy újra és újra egyre csak azt hangoztassuk, hogy egy lehető teljességre törekvő adattár lehet csak kiinduló pontja egy szintézisnek.2 Egy ilyen adattár elkészítésének azonban mind a személyi, mind a technikai és anyagi bázisai hiányoznak, s az utóbbi évek történései még halvány reményeinket is elsöpörték. Töredelmesen be kell vallanunk, hogy jelen tanulmány sem kíván lépést tenni egy ilyen adattár felé, inkább csak néhány ötletet, módszertani meggondolást próbál megfogalmazni, hogy addig is, míg egy ilyen nagy munkálat megindul s eredményeket hoz, a meglévő hiányos anyagot hogyan lehet helyesen értelmezni. XVII-XIX. századi elszórt kezdeményezések után az 1860-as évektől 1944- ig terjed a várostörténeti monográfiák első virágkora Magyarországon.3 Különösen a múlt századi (többnyire többkötetes) feldolgozások tiszteletet parancsolok, általában megbízható - és nélkülözhetetlen - adatárak még ma is. Az 1960-as évektől induló új várostörténet-kutatási hullám is nem csekély értéket eredményezett, de a művek számához mért átlagszínvonal meglehetősen alacsony, főleg ha hadtörténeti szempontból vesszük szemügyre e munkákat. E ténynek vannak objektív okai, ezek boncolgatása azonban aligha változtat a lényegen. Egy kutatót, ha akár egyetlen város, akár egy régió városainak hadtörténeti alapkérdéseire keresi a választ, az érdekli, hogy az adott város/ok) mióta erődítettek, erődítményeik mikor és mennyiben változtak, mekkora volt a város lakossága különböző időszakokban, milyen volt a lakosság társadalmi 91
