Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 17. (Eger, 1997)

Csorba Csaba: Vár és város megváltozott kapcsolata a XVI-XVII. században (vázlatos áttekintés)

összetétele. A városkép változásai, a legfontosabb (köz) épületek hogy néztek ki, mind mind fontos lehet. Az erődítmények alakja, nagysága, katonai értékének megítélése sem megkerülhető kérdés. Ehhez természetesen ismerni kellene a város fallal körülvett területének nagyságát. A korabeli alaprajzok, látképek kritikai értékelése mindehhez természetesen elengedhetetlen. S ha feltesszük ezeket a kérdéseket, igen-igen kevés az olyan város, amelyik esetében többé-kevésbé maradéktalanul meg tudjuk adni mindezekre a választ. S itt rögtön tegyük az előzőekhez hozzá azt is, hogy a gondot a megválaszolás tekintetében nem az adathiány, a dokumentumok és létesítmények pusztulása jelenti, hanem inkább a kutatás hiányai, a felületessége.

Várak és városok kutatásához természetesen elengedhetetlenül fontos az írásos dokumentumok összegyűjtése, azaz a levéltári és könyvtári kutatás. De ez önmagában még nem elég. Feltétlenül szükséges, hogy a helyszínen ellenőrizzük az adatokat. Helyszíni ellenőrzés szükséges ahhoz is, hogy a korabeli látképek valóságtartamát (ha egyáltalán van) kiderítsük.4 A történészek többsége részben kényelmi, anyagi vagy egyéb okokból a helyszíni bejárást elmulasztja. Teszi ezt azért is, mert belátja, hiába venné magának a fáradságot, a látványt nem tudná értékelni. Nézni és látni (meglátni, a látványt tudatosítani) nem ugyanaz, s nem automatikus folyamat. A gondot az jelenti, hogy ezt nem tanítják felsőoktatási intézményeinkben, s nincs ezt magyarázó módszertani összefoglalás (kézikönyv). Az utóbbi fél évszázadban nyomdatechnikai gondok és pénzügyi nehézségek miatt könyvek-tanulmányok-cikkkek illusztrálása nehéz kérdésnek számított. Ha kellett (lehetett) illusztrációt közölni, akkor többnyire régi kiadványból reprodukáltak ilyet. A lényeg az volt, hogy látványos legyen, s lehetőleg a település történetének sorsdöntő időszakaihoz kapcsolódjon. Sokszor bármi áron, bármilyen képet is hajlandók voltak közölni (főleg címlapon), csakhogy képileg dokumentálni lehessen egy eseményt, építményt. A történeti hitelesség kérdésével jószerivel nem is foglalkoztak. Például a Pápa város történetét bemutató tanulmánykötet török kori részében egymást követik ötletszerűen a korabeli látképek minden magyarázat nélkül.5 De nem is ez a legnagyobb gond, hanem az, hogy úgyszólván valamennyi fantáziakép. Ha az olvasó e képek alapján képzeli el a három-négyszáz évvel ezelőtti Pápát, akkor „sikerült” a megtévesztés... A példákat jócskán szaporíthatnánk. A Zrínyi Kiadó vár-sorozatának jó néhány kötete,6 de a tízkötetes Magyarország történetének vonatkozó kötetei is hasonló „elrettentő” példaként citálhatok.7

Legnagyobb ritkaság, ha városról rekonstrukciót (térképet, látképet) készítenek. Főleg a léptékhelyes térkép hiányának látjuk kárát, mert emiatt nem számítható ki az egyes városok fallal körülvett területének nagysága. Márpedig ha ezt nem tudjuk, akkor nem tudjuk területi nagyság szempontjából összehasonlítani az egyes magyarországi városokat egymással ill. külföldi városok92