Petercsák Tivadar (szerk.): Hagyomány és korszerűség a XVI-XVII. században - Studia Agriensia 17. (Eger, 1997)
Koppány Tibor: A magyarországi végvárak építési szervezete a XVI-XVII. században
rintendns Sallustio Peruzzi és a bécsi Pietro Ferabosco tervei alapján32, főként Győrből küldött építőmesterekkel. Nem épített ugyan végvárat, de Pozsony királyi várának a század közepén történt átépítésén is működött önálló építési iroda.53 Maradt adat arról is, hogy a győri központ alá tartozó Pápán 1587-1588-ban folyó nagy várépítés alkalmával54, Veszprémben 1589-ben55, a Kassához tartozó Egerben feltételezhetően az egész század folyamán56, Tokajban 1570-ben, Szatmáron 1577-ben57, az érsekújvári központ alá rendelt Bakabányán 1582-ben és Korponán 1592- ben58 volt építési írnok, tehát az általa vezetett iroda is, legfeljebb kisebb jellegű, mint a katonai központokban. A kerületi katonai építési hivatalok segítésére időnként más szakembereket is küldött a helyszínre a Haditanács. A kialakulás évtizedeiben a Bécsből leküldött Ferabosco vagy Pozzo egyaránt tervezett, irányított és ellenőrzött. 1569-1570-ben a dunántúli végvárak, 1571-ben Eger várának felmérésére küldték ki Giulio Turcot, aki eszerint nem vándor építőmester volt - ahogyan őt Pataki nevezte59 - hanem a végvárak állapotának felmérésére kiküldött építész. Tervezési feladatokkal küldték az 1550-es években Egerbe, Győrbe, Szigetvárra és Gyulára Paolo Mirandolát60, aki nem tartozott egyik magyarországi keiületi építési szervezethez sem. Az utóbbiak szakembereit is elküldték más területekre, így építette Szolnok várát a Győrhöz tartozó Bemardo Gabel- lio, Szigetváron a szintén győri Francesco dolgozott, Baldigara a dunántúli Kanizsán, sőt Báthory István erdélyi fejedelem kérésére Váradon. A feladatokat tehát mindig a meglevő lehetőségek, a rendelkezésre álló szakemberek határozták meg, amihez a Haditanács rugalmasan alkalmazkodott. 2. A XVII. századi építési hivatalok A királyi végvárépítő szervezet és annak egyes kerületeiben működő egységei változatlan formában tevékenykedek a XVII. század folyamán is. Pataki Vidor szerint várépítői ,,a spanyol-németalföldi építészeti stílus” képviselői voltak61, bár az általa felsorakoztatott építész és mestemevek még ekkor is változatlanul olaszok. Németalföldön egyébként is éppen úgy az itáliai vár- építészet eredményeképpen születtek meg a XVI-XVII. század bástyás várai, mint Magyarországon. Az eredetben tehát nem volt különbség, ott legfeljebb egyre erőteljesebbé vált a francia hadiépítészeti iskola hatása. A XVII. századi Magyarországon sem hiányoztak természetesen az új várépítészeti irányzatok képviselői, s az itáliaiak mellett itt is megjelentek a franciák, a németek, sőt az angolok is. Az 1600-ban elesett Kanizsával megszűnt a Dunántúl déli részének katonai központja. A Balaton és a Dráva között új végvárlánc épült, továbbra is Graz 161
