Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)
II. Száműzetésben (1596-1687) - 3. A püspökség újjászerveződése Kassán (1649-1687)
A legharciasabb vitairatok Sámbár Mátyás és Kiss Imre jezsuita páterek művei, velük vették fel a harcot protestáns részről Pósaházi János, Czeglédi István és Matkó István. Különösen az 1663-1677 között Kassán tartózkodó Sámbár Mátyás ütött meg goromba hangot, amelyre ellenfelei is hasonló módon válaszoltak. Mint egy újabb tanulmány megállapította, Matkó István sárospataki református prédikátor Bányászcsákány (1668) c. művében mintegy ötvenszer nevezte Sámbárt szamárnak, s ez még csak a reá alkalmazott minősítések legenyhébbike volt.69 Találóak Pavercsik Ilona szavai: „Ezek a túlzott szenvedélyességükről, durvaságukról, személyeskedésükről híres és hírhedt viták értehetővé válnak számunkra, ha meggondoljuk, hogy mindkét oldalon nagy volt a tét: a jezsuiták, alighogy megvetették a lábukat az adott területen, minden eszközzel egy erős protestáns vármegyei nemességgel rendelkező vidék rekatolizálását akarták megvalósítani, a protestánsok pedig elkeseredetten védekeztek.”70 Nem tudni pontosan, mennyi volt ezekben a vitákban Pálffy püspök szerepe, az viszont nem kétséges, hogy éppen az ő főpapi időszaka idején zajlottak le Kassán a 17. század második felének legélesebb hangú magyar nyelvű hitvitái, s ezek aligha mehettek végbe az ő támogatása nélkül. Mindennél még fontosabb az, hogy ekkoriban kezdődött meg a katolikus könyvkiadás Kassán. A helyi nyomdászat történetének modern feldolgozásából egyértelműen kiviláglik, hogy az 166o-as években ment végbe a városi könyvkiadásban a váltás: a protestáns kiadványok rovására a katolikus nyomtatványok térnyerése.71 Egy adat szerint az első katolikus nyomdatermékek között a püspök bocsátotta ki az egri egyházmegye szertartáskönyvét (Ritulae Agriense, 1660).72 Kezdetben a jezsuiták főként tankönyvek kiadását rendelték meg a püspöki akadémia számára (pl. ívül Gábor S.J. művét, Philosophia Novella, Kassa, 1661). A városi nyomda mindkét fél számára vállalta a megrendelések teljesítését. A protestánsok közül különösen Czeglédi Istvánnak jelent meg itt sok kiadványa (A megtért bűnös. 1559; Az országok romlásáról. 1559;Gyászbeszéd II. Rákóczi György felett. 1661; Barátsági dorgálás. 1663; A szó Jákob szava. 1664; Egy veres tromf ósdit játszó sandal barátomnak megpiritskeltetése. 1666;). A jezsuiták eleinte Pozsonyban vagy Nagyszombatban publikálták műveiket, erre céloz Pósaházi egy kiadványának címe: Egy Posonból repült huhogó bagolynak me gme Ily észté se (Sárospatak, 1662). Azután egyes kiadványok 69 KOCSOR Erika: Egy régi költői eljárás XVII. századi magyar prózaíróknál: az anagrammák poétikája. ItK, 1989, 277. 70 PAVERCSIK Ilona: Az ellenreformáció győzelme a kassai könyvnyomtatásban. Kassa nyomdászata az 1660-as és az 1670-es években. In: OSZK Évkönyv, 1981, 355-356. 71 PAVERCSIK, i.m. 360. 72 SUGÁR, 338. 33
