Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

II. Száműzetésben (1596-1687) - 3. A püspökség újjászerveződése Kassán (1649-1687)

helymegjelölés nélkül jelentek meg, de már valószínűleg Kassán (Sámbár Mátyás: Vén bial orrára való karika, 1664; Kis Imre: Orvosló ispitály, 1664.). A nyomdász számára nyilván nehézséget okozott volna a harcias katolikus kiadványok vállalása a protestáns magisztrátus előtt. Röviddel később azonban már teljes nyíltsággal jelentek meg Kassán a legnyersebb hangú jezsuita írások is (Kis Imre: Tök, mák, zöld tromfjára Pósaházinak veres tromf. 1666; Sámbár Mátyás: A három idvösséges kérdésre a Lutter és Calvinista tanítók mint felelnek? 1667). Ez utóbbi a szerző szerint „Matkó hazugságainak meg- torkollása és Pósaházi mocskainak megtapodása”. Még ugyanebben az évben megjelent Kis Imrének egy másik írása (Veres kolop), majd újabb szerző lép színre, Illyefalvi István, a „kassai Kisdianum Seminariumbéli Philosophus és Theologus”, aki Matkó már említett Bányászcsákány-ára felel (A három idvösséges kérdés igazsága ellen költ Bányászcsákánynak tompítása. Kassa, 1669).

Nem feladatunk ehelyütt a Kassán zajló hosszas disputa részleteinek ismertetése, az viszont az elmondottakból kiviláglik, hogy éppen ez az évtized az, amikor a könyvkiadás terén megvalósul Kassa rekatolizációja: az 1660-as évek végére már teljesen legálisan - s számbeli túlsúlyban - jelennek meg a városban a katolikus tankönyvek, vitairatok és egyéb kiadványok.73 Pálffy püspök távozásakor (királyi kancellárrá történt kinevezése miatt) a „Felvidék kapujában” az egri püspökség már nem defenzív helyzetben van, hanem a térnyerés, az újraerősödés állapotában. Az igen nagy számú hitvitázó kiadvány megjelenése mögött patrónusként ott kellett állnia az egri püspöknek, aki a jezsuiták kassai letelepítésével s a Kisdiánum támogatásával intézményi hátteret teremtett a magyar nyelvű polemikus irodalom „másodvirágzásához”, a Pázmány Péter nevével fémjelzett első korszak után egy „újabb hullám” elindításához. Más kérdés, hogy ez mennyivel gazdagította a magyar irodalom összképét. Addig is, amíg erre vonatkozóan részletes vizsgálatok következhetnek, megfogalmazhatónak véljük nézetünket, amely szerint a kassai és felső-magyarországi hitviták eszmeiségben és teológiai érvrendszerben kevés újat hoztak, viszont annál többet eredményezett ez az összecsapás a nyelvi invenció, a magyar nyelvi árnyaltság és kifejezőkészség fejlődése terén. Még akkor is, ha a személyeskedő, nyers, durva hangvétel semmiképpen nem teszi vonzóvá e vita szereplőit.

Kassa történetének valamennyi kutatója egyetért abban, hogy az 1670-es évek elejétől számítható a városban a katolicizmus túlsúlyba jutásának időszaka. Az uralkodó, I. Lipót - erőteljesen igyekezvén érvényt szerezni az 1647-es országgyűlési határozatnak, amely a katolikusok szabad vallásgyakorlatát mondta ki Kassára vonatkozóan - ettől kezdve beleszólt a városi

73 A protestáns vitairatok Sárospatakon jelentek meg, róluk kitűnő áttekintést ad TAKÁCS Béla: A sárospataki nyomda története. Budapest, 1978.

34