Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 2. Barkóczy Ferenc és írói köre (1745-1761) - 2.6. Tudományos törekvések

A költő elítélően nyilatkozik az üres szócsépléssé silányodó disputációkról, a tartalmatlan és értelmes cél nélküli skolasztikus vitákról:

Belé ereszkedtek mély disputálásbann,

Rekedtek hasztalan syllogizálásbann,

Ki nyert? ki erősebb vala kiáltásbann.

Ez a kritika egybevág Barkóczy egri szemináriumi reformjával, amely a túlzottan teoretikus, skolasztikus jezsuita teológiai oktatás helyett a gyakorlatra orientált képzésre helyezte a hangsúlyt, s egyházmegyei papok kezébe adta a szeminárium vezetését.

A teológia reformja mellett láthatóan fontosnak tartotta a püspök a jogi oktatás fejlesztését Egerben. Már a nyomda működésének harmadik évében sor került arra, hogy a Foglár-féle jogiskola tanárának, Huszty István táblabírónak híressé vált jogtudományi műve, a Jurisprudentia practica megjelenjen Egerben is (1758, első kiadása: Buda, 1745). Mivel ez a mű fél évszázadig tankönyvként volt használatos, nem kétséges, hogy az egri kiadás jelentékeny mértékben elősegítette a helyi joghallgatók képzését.175 A színvonalas jogi oktatásra pedig a püspöknek szüksége volt, szerves részét képezte ez nagyszabású egyetemalapítási tervének.

A teológiai, történelmi és jogi munkák mellett mezőgazdaságtudományi értekezések is jelentek meg a püspöki nyomdában, ha nem is túl nagy számban, viszont ez az arány a korabeli erudíció jellegéből következett. Egyre inkább előtérbe került ugyanis a teréziánus politikának az a felismerése, hogy az agrotechnika fejlődése és a közegészségügy államérdek. A közműveltséget ilyen irányba tágító kiadványok fontosságát Barkóczy is látta, ezért támogatta ilyen jellegű munkák kiadását. Nem véletlen, hogy éppen egy méhészeti szakkönyvet jelentetett meg elsőként, John Geddy népszerű munkájának (The English Apiary or the Compleat Bee Master..., London, 1675) magyar fordítását, amely az 1727-ben Lipcsében megjelent német változat alapján készült (Angliai méhes kert. Eger, 1759, majd további kiadásai: 1768, 1781). Az agrártörténeti szakirodalom szerint a német nyelvterületen a 18. század közepén különös gondot fordítottak a méhészet támogatására, a méhészeket örökre felmentették a tized és az állami támogatások fizetési kötelezettsége alól, méhésziskolákat alapítottak (Bécs, Brünn), szakkönyveket adtak közre nagy számban.176 Ezeket a

175 CSIZMADIA Andor: A hazai jog oktatása a XVIII. század második felében és Huszty István Jurisprudentia practica-ja. In: Jogtudományi Közlemények 22, 1967, 3-4. sz. 195-202.

176 Ifj. BARTA János: A felvilágosult abszolutizmus agrotechnikai nézetei. In: Agrártörténeti Szemle, 1976, 291; Uő. The English „New Agriculture". In: Contemporary Hungarian Agricultural Literature. In: Angol Filológiai Tanulmányok, Vili, Debrecen, 1974, 84.

74