Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)
III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 2. Barkóczy Ferenc és írói köre (1745-1761) - 2.5. Történeti érdeklődés
Ezt követi Ambrosovszky saját műve Compendiosa Chronologia Hungáriáé címmel, függelékben a magyar nádorok, helytartók, horvát bánok, esztergomi érsekek és egri püspökök neveivel 1758-ig. Az előszóból kitűnik, hogy Szen- tiványi Márton hasonló katalógusait használta forrásként, de azokat átalakította, az újabb eseményekkel és főként egri vonatkozásúakkal kiegészítette.172 Ugyancsak jelentékeny történeti adattár az Imago orbis... sive chronologia sacra et profana ab origine mundi (Agriae,1759) címmel közreadott egyetemes történeti áttekintés. A szerző az előszóban munkáját Barkóczy Ferencnek, az egri teológiai főiskola patrónusának ajánlja. A munkát azért érdemes valamelyes részletességgel szemügyre vennünk, mert belőle az egri szeminaristák történelmi tájékozottságáról hű képet alkothatunk. A történelem tárgyalását az egri kanonok Mózes születésével kezdi, majd kiszámítja az Ószövetség alapján, hogy Krisztus születéséig négyezer év telt el. E négy évezred főbb eseményei, korszakhatárai szerinte a vízözön, Ábrahám születése, a zsidók kivándorlása Egyiptomból, a babiloni fogság, a perzsa birodalom bukása és végül Krisztus születése. Innentől kezdve változtat a történelem tárgyalásának módszerén, s századok szerint haladva sorolja elő a pápákat, zsinatokat, uralkodókat, szenteket, szerzetesrendeket, újonan alapított városokat, egyetemeket, írókat, tudósokat, hadvezéreket, nevezetes vagy tragikus eseményeket. Fő forrásmunkája a Szentiványi-féle Curiosa et selectiora variarum scientiarumjniscellanea (Tyrnaviae, 1689-1702) volt, de ezt az egri szemináriumi tanulmányok igényeihez alakította. Igen sok egyházi író, teológus nevét veszi számba ( Bellarminus, Szalézi Szent Ferenc, Perro- nius, Gualterius, Perpinianus, XIV. Benedek pápa, Calmet, Gotti, Tournelly, Mabillon, Szentiványi, Péterffy), a „poéták” közt Avancinust említi, a matematikusok közt szerepel Kepler és Galilei neve, a filozófusok közt Newton, Wolff és Corsini. A tragikus események rovatában megemlékezik két egri árvízről (1741 és 1757), az emlékezetes események (rés memorabiles) között pedig a Rákóczi-féle szabadságharc említése szerepel.173 Magyar anyagát tekintve az összeállítás szegényes, vállalt feladata sem ilyen jellegű. Végeredményben az Imago orbis a korabeli teológiai, filozófiai, földrajzi és történel172 Mausoleum potentissimorum Hungáriáé regum et ducum. Cui addita est Compendiosa Chronologia Hungáriáé, sive cathalogi: 1. Eorundem Hungáriáé Regum et Ducum, II. Palatinorum et LocumtenentumMl. Judicum Curiae Regiae, IV. Banorum Dalmatiae, Croatiae et Sluvoniae, V. Primatum sive archiepiscoporum Strigoniae, VI. Episcoporum Agriensium. Auditoribus oblatum dum sub gratiosis auspiciis reverendissimi ac clarissimi domini Michaelis Ambrosovszjd. Scholae Agriensis directoris selectas universiue philosophiue propositiones . publica propugnavit. Joannes Boczor. anno MDCCLIX. 173 „Franciscus Rakocy, Princeps Transylvaniae tumultuari caepit. In: Hungária anno 1703 proscriptus tandem est ex Regno an. 1711 cum reliquis, gratiam Regiam respuemtibus” 72
