Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)
III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 3. Könyvtár és irodalom az Eszterházy-korszakban (1761-1799) - 3.5. „Püspöki Oskola Nyomdája”
tétele a pápát a zsinaton kívül nem mondja tévedhetetlennek, így a jozefin egyházpolitika felhasználhatta. Több magyarországi kiadása is készült, példányai Egerben is megtalálhatók. A püspöki bibliotéka gazdag anyagában történő vizsgálódást befejezve néhány következtetés megfogalmazható. Az egyik az, hogy Itália - s ezen belül főként Velence és Róma — igen nagy szerepet játszott az egri könyvtár létrejöttében. A Bécsben élő olasz szakemberek révén igen nagy számban kerültek be itáliai kiadású könyvek az állományba, nem csupán az olasz szerzők munkái, hanem francia és egyéb eredetű kiadványok is Itálián át jutottak Egerbe. Jellemző, hogy még a Sorbonne-i teológus Charles Witasse (1660-1716) gal- likán szellemű könyve (Tractatus theologici. Velence, 1738) is itáliai közvetítéssel érkezett oda. Nem egészen igazolható tehát az a tétel, miszerint „Bécs szellemi kohója” táplálta volna elsősorban a magyar intellektuális életet a 18. század végén. Földrajzi szempontból, a könyvszállítás útvonalát, valamint a könyvvásárlás tényét tekintve valóban Bécs volt a közvetítő, ami érkezett, az viszont korántsem csak a császárváros szellemi terméke, hanem Rómáé is. Egymással feleselő - végső leegyszerűsítésben: pápapárti és császárpárti - egyházpolitikai, teológiai és erkölcstani irodalom az, ami nagy mennyiségben Egerbe érkezett, s ami jelentős mértékben meghatározta a püspöki könyvtár anyagát. Egyik oldalon a felvilágosodás irányába mutató erők laza együttese, egymással is vitatkozó, sokszínű körképe fedezhető fel, a másik oldalon az ortodoxia, a többé vagy kevésbé konzervatív apologetika könyvkészlete sorakozott fel. A sokkal inkább homogén és teoretikus francia janzenizmustól eltérően az itáliai teológusoknak a gyakorlati kérdések felé forduló figyelme érződik a könyvek összeválogatásában és beszerzésében. Az egri könyvtár anyagának kialakítói a dogmatikai vitákra élénken reagáló, az eseményeket figyelemmel kísérő teológusok voltak, akiknek törekvései révén az egri bibliotéka nem vált janzenista jellegűvé, de az ortodoxiának sem lett fellegvárává. Végeredményben az egyoldalú állománygyarapítás veszélyét elkerülve, a korszerű szemléletet reprezentáló kiadványoknak helyet biztosítva Eszterházy gyűjteménye a barokk és a felvilágosodás határán gazdag szellemi kincstárat jelentett a város és az egyházmegye számára.További kérdés, hogy az így megteremtett lehetőséggel mennyire volt képes élni a város és a régió, mennyire tudott a könyvtár szellemi műhellyé válni, mennyire tudta értékeit az országos fejlődésbe bekapcsolva kamatoztatni. 3.5. „Püspöki Oskola Nyomdája” A Barkóczy által alapított egri nyomda Eszterházy püspöksége idején - a körülmények és szervezeti keretek változása közben - továbbra is folytatta tevékenységét. A Petrik-bibliográfia kiegészítő kötetei (VI-VIII) tartalmazzák 112
