Bitskey István: Püspökök, írók, könyvtárak - Egri főpapok irodalmi mecenatúrája a barokk korban - Studia Agriensia 16. (Eger, 1997)

III. Irodalom a barokk kori Egerben (1699-1799) - 3. Könyvtár és irodalom az Eszterházy-korszakban (1761-1799) - 3.5. „Püspöki Oskola Nyomdája”

az egri nyomdatermékek listáját, s noha ezek még együttesen sem teljesek és hibátlanok (mint azt már Iványi Sándor dolgozata is jelezte), azért a legjelentősebb kiadványok számbavételéhez megfelelő támpontnak mutatkoznak.248 A hiányok és pontatlanságok ugyanis túlnyomórészt az aprónyomtatványokat (néhány levélnyi tézisfüzetek, graduslibellusok, főpapi körlevelek stb.) érintik, nem pedig az egri könyvkiadást elsősorban jellemző önálló könyvek kiadását, így megkísérelhetjük megragadni azokat a témánk szempontjából fontos mozzanatokat és indítékokat, amelyek a Püspöki Iskola könyvsajtójának tevékenységét a század második felében irányították és jellemezték.

Az 1761-ben Egerből Esztergomba áttelepülő Barkóczy az egri nyomda- felszerelés felét is elvitette, s új székhelyén a korábban már bevált egri tipográfust, Royer Ferenc Antalt alkalmazta nyomdászának. Mint Iványi Sándor feltételezi, „bizonyára maga Barkóczy is ellenezte a teljes elköltözést: nem akarta, hogy régi székhelye nyomda nélkül maradjon. Royernek viszont ekkoriban megint pénzre lehetett szüksége, a nyomda felét tehát valószínűleg eladta sógorának”.249 A sógor, Bauer Károly József pedig néhány éven át a készlet megmaradt felével is színvonalas nyomdai munkát végzett, növekedett a kiadványok száma. Viszont adósságai is egyre növekedtek, s ezeket egyedül nem is tudta többé kiegyenlíteni. így került sor arra, hogy a püspök rendezte az adósságokat, majd ennek fejében átvette a nyomdát, az idős Bauer helyett azonban most már, 1765-től, Stanczel Józsefet nevezte ki a tipográfia prefektusává. Ezzel az egri könyvsajtó szervezetileg is a püspöki iskolához kapcsolódott, s ettől kezdve kiadványain is a „Püspöki Oskola Nyomdája” vagy a „Püspöki Lyceumi Nyomda” (Typographia Scholae Episcopalis, Typographia Lycei Episcopalis, Bischöfliche Buchdruck) elnevezés szerepel.

Mint Iványi Sándor statisztikai adatai mutatják, a nyomda átlagosan évi 18-20 kiadványt bocsátott ki 1767 és 1784 között. Ezt követően, II. József egri látogatása után erősen lecsökkent ez a szám, s csak 1793 után emelkedett újra. Magától értetődő, hogy a „püspökváltások” éveiben (1761, ill. 1799) ugrásszerűen növekedett a kiadványszám, az ünnepélyes alkalmakra (kinevezés, megérkezés, beiktatás, búcsúzás, temetés) számos nyomtatvány látott napvilágot. Még 1762-ben is hat kiadvány köszöntötte Barkóczyt, köztük Hueber Mátyás kanonok beiktatási gratulációja (Honoribus Domini Caroli Esterhazy... dum urbem suam... solemni ritu ingrederetur...).

Majdnem biztosra vehető, hogy még Barkóczy kezdeményezése nyomán jelentek meg Berényi Sándor fent már említett tankönyvei (Metaphysica, Phi248 Magyarország bibliográfiája (1712-1860). VI, szerk. MARKOS Béla, Bp. 1972, 95-107; VII, szerk. PAVERCSIK Ilona. Budapest, 1989, VIII, szerk. V. ECSEDY Judit, Bp, 1991, 289-296.

249 IVÁNYI, EML, 257.

113